optimista országok

Thaiföld 100%Közép-Afrikai Köztársaság 100%Seychelle-szigetek 100%
Zimbabwe 100%Venezuela 100%Argentína 100%
Szamoa 100%Panama 93%Ruanda 87%
Amerikai Virgin-szigetek 77%Brunei 77%Ausztrália 74%
Jordánia 73%Szingapúr 67%Nicaragua 67%
Namíbia 63%Ciprus 63%Olaszország 63%
Írország 62%Görögország 62%Finnország 62%
Izrael 61%Egyiptom 60%Maldív-szigetek 60%

nyitóoldal > hirek > Optimista sajtófigyelés > Sikeres gyerekek

Sikeres gyerekek

2013.12.01.

Magas IQ, eminens jegyek, kitűnő szorgalom, a Nemzeti alaptantervben foglalt lexikális törzsanyag biflázása – vajon ez lenne a legjobb start a sikeres karrierhez? Rózsás elképzelés, amit talán felelős államtitkárok elhisznek, de aki látott már élő gyereket, az tudja: más fán terem a belevaló kölök, aki viszi is valamire.

Recept a sikerhez: gyermeki kíváncsiság, önfegyelem, koncentráció, kitartás, optimizmus - és felnőttes türelem

Évtizedekkel le van maradva az iskola, amelyik készségfejlesztés helyett az úgynevezett nevelésre koncentrál. Könyvtárnyi szakirodalom bizonyítja, hogy a pusztán kognitív képességek – a nagybetűs Tudás – egyáltalán nem lesznek a siker zálogai a való életben. Röpdolgozat sincs, sőt témazárót sem íratnak ugyan lelkiismeretből, kíváncsiságból, optimizmusból, önbecsülésből és önfegyelemből, mégis ezek a nemkognitív tulajdonságok adják a legbiztosabb alapot egy iskoláskorú gyereknek a későbbi boldoguláshoz és boldogsághoz.

Kellemes jellem

A kilencvenes években még a New York-i Carnegie Corporation egyik tanulmánya adott lökést a korai kognitív nevelés elméletének, multimilliárdos bizniszt generálva az ovisokat számolni és logikai feladványokat megoldani tanító „Baby Einstein" oktatóvideók és számítógépes játékok kiagyalóinak. Az amerikai Paul Tough egy éve megjelent könyve – How Children Succeed – azonban kézigránátot dobott az okoskodók közé. Tough összefoglaló tanulmánya nem pusztába kiáltott szó – három hónapig vezette a sikerlistát. A kötet előzménye, az újságíró három éven át gyűjtött riportkötete – Whatever It Takes, vagyis Kerül, amibe kerül – a Harlem szegény gyerekeinek új esélyt kiharcoló, radikális reformer Geoffrey Canada küzdelmeit mutatja be. Tough tehát alaposan körüljárta a témát, egy évtizede azon pörög az agya, hogy vajon miért lesz sikeres felnőtt az egyik gyerekből, és miért kallódik el a másik?
A válasz: a szilárd jellem. Nem abban az értelemben, ahogy a viktoriánus erkölcs vagy a dogmatikus előírásokkal tűzdelt etika vagy valamilyen hagymázos ideológia meggyőződéses követői próbálnak emberi tartást vasalni a szerencsétlen gyerekekbe. Ehelyett olyan jellembeli értékek ápolását, ügyes fejlesztését helyezi középpontba, amelyek statisztikailag bizonyítottan növelik az érvényesülési képességet, és esélyt adnak a kiteljesedésre az élet minden területén. Az eltökéltség, kitartás, szenvedély, kíváncsiság, egészséges önbizalom és optimizmus mellett a lelkiismeretes hozzáállást emeli ki a szerző mint a siker zálogát. Ez utóbbi annyit tesz, hogy a várható jutalom mértékétől függetlenül apait-anyait belead valaki abba, amit éppen csinál. Az ilyen emberek a statisztikák szerint jobban teljesítenek az iskolában és a munkahelyen, tartósabb házasságban és tovább élnek.

Feszültségoldás

Érdekes megállapítása a tanulmánynak, hogy az elit magániskolákban ugyan nagyobb hangsúlyt helyeznek a kognitív készségekre, mégis nagyobb arányban kerülnek ki sikeres vezetők, üzletemberek az itt végzettekből. Tough szerint ez nagyrészt porhintés, mivel az üvegbura alatt nevelt gyerekek zöme az iskola renoméján és a szülői, baráti kapcsolatrendszeren keresztül tanul tovább és helyezkedik el, ezáltal nem a saját, valódi potenciálját teljesíti ki, hanem „nagy eséllyel a sikertelenség elkerülése irányába gravitál". Az elit iskolások jelleméből gyakran hiányzik a kitartás, az együttérzés, a hála és az önfegyelem – ami később komoly pszichés terhet jelenthet.

A mentálhigiéné kapcsán arra is kitér a kötet, hogy társadalmi környezettől függetlenül a gyermekkori traumák erőteljesen befolyásolják a felnőttkori érvényesülést, és leginkább a korán megélt, tartós stressz nyomja rá a bélyegét a testi és lelki egészségre. Szenvedélybetegségek, depresszió, elhízás, és akár ezektől függetlenül kialakuló szívbetegségek magas kockázata jellemezte a gyermekként erősen traumatizált felnőtteket. Gyermekkorban ezek még csapongó gondolatokban, figyelemhiányban, rövid távú memóriazavarban mutatkoznak.
Megnyugtató azonban, hogy az érzelemgazdag, odafigyelő, befogadó szülői magatartás és a pozitív visszajelzés még akár fiatal felnőttkorban is képes begyógyítani ezeket a sebeket. Patkányokon végzett kísérletek is azt bizonyítják, hogy a gondoskodó, kölykeiket ápoló anyák utódai jobban szocializálódnak, érdeklődőbbek, jobb az önkontrolljuk, kevésbé agresszívek. És ami az emberi analógia szempontjából a legfontosabb: kitartó kereséssel hamarabb kitalálnak a labirintusból!

Trauma és genetika

A gyermekkorban elszenvedett traumák egészségre gyakorolt hatásáról intenzív kutatások folynak világszerte. A müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet génkutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az arra hajlamos egyéneknél a korai lelki traumák indukálják, majd hosszú távon megváltoztatják a DNS-metilációt – a DNS-hez kötődő, öröklődő kiegészítő információt, amely nem közvetlenül az örökítőanyag nukleotidláncába van kódolva. Apró változás, jelentős következményekkel: a stresszhormonrendszer hibás szabályozásához vezet. A stresszhelyzetekre adott nem adekvát reakciók miatt az ilyen emberek felnőttként szorongásra és depresszióra hajlamosak, gyakrabban szenvednek poszttraumatikus szindrómában.
Ismerjük a bajt. De mit lehet mégis tenni azokkal a fiatalokkal, akiket nyilvánvalóan ért komoly trauma, vagy akik deprimált környezetben, hátrányos helyzetben nőnek fel? A szokások teremtik meg a jellemet – vallja William James amerikai pszichológus. Az intellektuális képességek nem feltétlenül formálhatók, viszont akár egyszerű kognitív és szociális készségekkel lehet visszahatni a lelki alapállapotra. Egy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanár például a fali tábla helyett a sakktáblára esküszik. A stratégiai játékkal olyan fogalmakat tud testközelből megértetni a tanítványokkal, mint a veszteség, a döntéskényszer, a koncentráció, az önkontroll, a kreativitás és a felelősség. Nem mellesleg nemzeti szinten tarolnak ifjúsági bajnokságokon. Ennél kézzelfoghatóbb sikert keresve sem találni.

Forrás: nol.hu

Ingyenes, anonim HunOpti önismereti tesztünkből te is megtudhatod mennyire látod optimistán a jelened. Kitölthető akár ide kattintva is: HunOpti

2019. január 1-től az Optimista Klub archiválódik. Mit szól ehhez?

Nekem mindegy.
Nem örülök, mert szeretem az oldalt.
Remélem nem lettetek pesszimisták?
Szívesen szervezném tovább. Kérlek lépj kapcsolatba velem!
korábbi szavazások