Bejelentkezés: email cím: jelszó:

ok

optimista országok

Közép-Afrikai Köztársaság 100%Venezuela 100%Argentína 100%
Thaiföld 100%Zimbabwe 100%Ruanda 97%
Kongói Dem. Közt. (Zaire) 96%Panama 93%Brunei 77%
Amerikai Virgin-szigetek 77%Ausztrália 74%Jordánia 73%
Szingapúr 67%Nicaragua 67%Olaszország 64%
Ciprus 63%Namíbia 63%Finnország 62%
Görögország 62%Írország 61%Izrael 61%
Azerbajdzsán 60%Egyiptom 60%Maldív-szigetek 60%

nyitóoldal > hirek > Optimista sajtófigyelés > Mit tegyünk, hogy boldogabbak legyünk?

Mit tegyünk, hogy boldogabbak legyünk?

2014.10.13.

Ne siránkozzunk, tegyünk így és boldogabbak leszünk

A fogyasztói társadalom ma már nem azt sugallja, hogy az vagy, amid van, hanem hogy az vagy, amid még nincs, ami hiányérzetet okoz neked – mondta el az mno.hu-nak Székely András. A Magatartástudományi Intézet kutatója szerint nagyon sokat tehetünk mi magunk is azért, hogy boldogabbak legyünk, és felelősek vagyunk a következő nemzedék szemléletmódjáért is.

Ma a világon 450 millióra becsülik a lelki betegek számát, négy ember közül egy szenved élete során valamilyen, az életminőséget jelentősen rontó lelki betegségben. Mi, magyarok, különösen hajlamosak vagyunk a búsongásra, a megelégedéssel kapcsolatos felmérések sereghajtói vagyunk. Mit tehetünk mi magunk, hogy ez a szemléletmód megváltozzon, és hogy egy boldogabb, elégedettebb következő nemzedék nőhessen fel? A lelki egészség világnapján Székely Andrással, a Magatartástudományi Intézet kutatójával beszélgettünk.

– A legtöbb felmérés szomorú képet fest a magyarok boldogsághoz és megelégedettséghez való viszonyáról. Az adatok túlnyomó többségének tanúsága szerint a boldogságlista legvégén kullogunk. Mit gondol, mi lehet ennek az oka?
– Ha az objektív mutatókat nézzük – GDP, egészségügyi ellátás, oktatás –, akkor azt látjuk, hogy mi, magyarok, a világ országai között valahol a 40–50. hely között vagyunk, ehhez képest az elégedettségi felmérésekben csupán a lista végén kullogunk, nagyon nagy a különbség az objektív és a szubjektív mutatók között. Magyar sajátosság, hogy nagyon szeretünk panaszkodni, ha megkérdezik tőlünk az utcán, hogy hogy vagyunk, rögtön elkezdjük sorolni a negatívumokat ahelyett, hogy a pozitívumokat mondanánk. Ehhez a mentalitáshoz sajnos nagyon komolyan hozzátesz a fogyasztói társadalom is, amelynek az az eszköze, hogy lelki elégedetlenséget szít az emberben annak érdekében, hogy a fogyasztást növelje. Azt az érzést erősítik bennünk, hogy valami még hiányzik, valamit még be kell szereznünk, hogy sose legyünk megelégedve azzal, amink van. Ez a két hatás együtt eléri azt, hogy a magyarok egy jelentős része érzi úgy, hogy az élete sokkal rosszabb, mint amilyen lehetne.

– Ma a világon 450 millióra becsülik a lelki betegek számát, négy ember közül egy szenved élete során valamilyen, az életminőséget jelentősen rontó lelki betegségben. Mekkora terhet ró ez a társadalomra?
– A WHO előrejelzései szerint a depresszió 2020-ra a második legsúlyosabb népbetegséggé lép elő. A mentális betegségek nagyon gyakran munkaképesség-csökkenéssel járnak együtt, amelynek nagyon komoly gazdasági hatásai vannak, sok milliárd dollárra becsülik a depresszió miatti GDP-kiesést az Európai Unióban. Emellett nagyon erős hatással van a közvetlen környezetre: családokra, barátokra, munkatársakra is, ha valaki mentális problémával küzd. Nagyon fontos lenne ennek a felismerése és megfelelő kezelése.

– Milyen változásokra van szükség? Mit tehet az egyén, hogy megváltozzon ez a sajátos magyar szemléletmód?
– Az egyén nagyon sokat tud tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Az már nagyon jó, ha nemcsak a negatívumokat, hanem a pozitívumokat is észre tudjuk venni, és nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a másikra. A panaszkodásnak sajnos megvan az a hátránya, hogy az ember a másik nyakába zúdítja a saját problémáit, nem is feltételezve, hogy a másik adott esetben jóval nagyobb problémával küzd, mint ő maga.

Szakértők segítenek

Ha nincs, akihez forduljunk, akitől segítséget kérjünk, akinek elmondjuk, mi bánt, vagy ha olyan élethelyzetbe, krízisbe kerültünk, amit nem tudunk megoldani, van egy bármikor, bárhonnan, névtelenül hívható ingyenes telefonszám, a 116-123, ahol erre kiképzett, segíteni vágyó szakemberek várják, hogy meghallgathassák és segíthessék a rászorulót.

– Hogyan lesz itt változás társadalmi szinten? Nem kevés, ha csak az egyén próbál valamit tenni?
– Nem kevés. Ha én a magam gondolkodását, viselkedését megváltoztatom, ha megpróbálom pozitívabban szemlélni az életet, és ezt kommunikálom mások felé is, akkor ezt mások is észreveszik, érzik, adott esetben másokat is rá tudok venni erre a látásmódra. Ennek viszont nagyon komoly hatása lehet, mivel továbbgyűrűzik. Nem szabad lebecsülni az egyént, igenis sokat tud tenni a környezetében, családjában, munkatársai körében csupán azzal, hogy másképpen viselkedik.

Mit gondol, mi az oka annak, hogy bár a nyugati társadalmakban folyamatosan javulnak az életfeltételek, az emberek egyre rosszabbul érzik magukat?

– A közérzetünk nem az objektív, hanem inkább a szubjektív tényezőkön múlik. Nem attól fogjuk jól érezni magunkat, ha reggel azt látjuk, hogy nőtt az ipari termelés, és az infláció is kevesebbel emelkedett, mint vártuk. Hanem attól, hogy mi magunk hogyan érezzük, megvan-e, amire személy szerint szükségünk van. A nyugati társadalmakra sajnos jellemző a folyamatos hiányérzet, ami folyamatos elégedetlenséget szül. Mivel ez a fogyasztói szemlélet a fejlett nyugati társadalmak sajátossága, ezért ott figyelhető meg az a jelenség, hogy a gazdasági fejlődés és az életkörülmények objektív javulása nincs feltétlenül összhangban, sőt gyakran élesen elválik egymástól.
– Az vagy, amid van – sugallja a fogyasztói társadalom. Szem elől tévesztettük a hagyományos értékeket. Állhat ez is a folyamatos elégedetlenség hátterében?

– A fogyasztói társadalom ma már nem azt sugallja, hogy az vagy, amid van, hanem hogy az vagy, amid még nincs, ami hiányérzetet okoz neked. Az értékeknek nagyon fontos szerepe van az ember életében, minden helyzetben segítenek dönteni, ahogy a kapaszkodók segítenek kitalálni a sötétségből. Ha nincsenek meg ezek az értékek mint kapaszkodók, akkor nagyon komoly bizonytalanság, félelem szállhatja meg az embert, hiszen nincs, ami segítsen eldönteni egy konkrét helyzetben, mi is a helyes.
Milyen értékekre gondol?

– Nem a pénzre és az ingatlanra, hanem a mély emberi kapcsolatokra. A személyes kapcsolatok jelenthetik a családdal, a barátokkal való kapcsolatot, vagy egy közösséget, aminek az értékformáló ereje hatalmas. Ugyanígy nagyon fontos az ember–transzcendens (ember–Isten) közti kapcsolat, amely nagyon sok kapaszkodót, értéket ad az embernek.

Mitől lesz valaki lelkileg egészséges?
- Az egészséges lelkileg, aki a pozitív (ez is komoly traumát és stresszt tud jelenteni) és a negatív helyzetet is fel tudja dolgozni, be tudja építeni az életébe. Ez száz százalékig valószínűleg senkire sem igaz, de azért az, hogy ki milyen szinten tud megbirkózni a mindennapok nehézségeivel és örömeivel, alapvetően attól függ, hogy mennyire vagyunk egészségesek lelkileg.

Cél a figyelemfelkeltés

A lelki egészség világnapjáról 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én. A világnapot a Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezte, az elmúlt években világszerte számos szervezet csatlakozott a megemlékezéshez. A világszövetség 1948-ban alakult az érzelmi és lelki zavarok megelőzésének, megfelelő kezelésének, a mentális zavarokban szenvedők gondozásának és a mentális egészség jobbításának elősegítése céljából. A világnap célja a figyelemfelkeltés, valamint a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba állítása. (Forrás: Jelesnapok.oszk.hu)

– Mi, felnőttek, hogyan tudjuk a következő nemzedéket segíteni, hogy az ő majdani statisztikai adataik jobbak legyenek?
– Nagyon fontos a példamutatás, kell, hogy a gyerekeink lássák, hogy mi, felnőttek, meg tudjuk oldani a problémáinkat. Olyan helyzetekbe kell hoznunk őket, ahol problémákat kell megoldaniuk. Nem megóvni kell a gyerekeket a stressztől és a nehéz helyzetektől, hanem segíteni kell megtapasztalni, hogyan oldják meg a nehézségeket. Természetesen amíg gyerekek, addig a szülők, a nevelők, a pedagógusok ott vannak, segítenek ezek feldolgozásában. Minél több stresszhelyzet elé lesz állítva egy gyerek, annál többféle megoldási lehetőséget lesz alkalma kipróbálni, és annál inkább tudni fogja felnőttkorára, hogyan birkózzon meg egy nehéz helyzettel. Azt is meg kell mutatnunk felnőttként, ha olyan helyzetbe kerülünk lelkileg, amit mi már nem tudunk feldolgozni, akkor merjünk segítséget kérni, és ne csak a nők, hanem a férfiak is.

Forrás: mno.hu

Ingyenes, anonim HunOpti önismereti tesztünkből te is megtudhatod mennyire látod optimistán a jelened. Kitölthető akár ide kattintva is: HunOpti

Szólj hozzá!

Mennyire tartod magadat tudatos embernek?

Igen. Tudatos vagyok az étkezésben.
Igen. Tudatos vagyok a környezetem védel/mében.
Igen. Tudatos vagyok a gondolataim befogadásában.
Nem tudom. Tudatosság? Az valami úri huncutság?!
Nem. Ahogy esik ugy puffanOK.
korábbi szavazások