Bejelentkezés: email cím: jelszó:

ok

optimista országok

Közép-Afrikai Köztársaság 100%Venezuela 100%Zimbabwe 100%
Thaiföld 100%Argentína 100%Ruanda 97%
Kongói Dem. Közt. (Zaire) 96%Panama 93%Ausztrália 82%
Brunei 77%Amerikai Virgin-szigetek 77%Jordánia 73%
Szingapúr 67%Nicaragua 67%Olaszország 67%
Ciprus 63%Namíbia 63%Finnország 62%
Görögország 62%Írország 61%Egyiptom 60%
Maldív-szigetek 60%Izrael 58%Liechtenstein 56%

nyitóoldal > hirek > Tudományos kutatás(OK) > Mennyit ér egy mosoly a felvételi interjúk során?

Mennyit ér egy mosoly a felvételi interjúk során?

2013.12.01.

Ez a mondat volt a házi TDK fordulóra megírt dolgozatom kiindulópontja. Kutatásom során arra voltam kíváncsi, hogy azok a HR-szakemberek, akik toborzással és kiválasztással (is) foglalkoznak, tehát felvételi interjúkat is vezetnek, mennyire figyelnek oda az interjúra érkező jelentkezők nonverbális jeleire? Fel kell hívnom a cikk olvasóinak figyelmét, hogy kutatásom nem ad reprezentatív eredményeket, mert összesen 11 fő töltötte ki, az előzőleg online formában elkészített (és a HR Portal Facebook oldalán is közzétett) kérdőívemet, ennek ellenére betekintést nyújt abba, hogy fontosak-e ezek a jelek, avagy sem, egy felvételi interjú során.

Vajon mire figyelnek a felvételi interjút vezetők?

A legtöbb szavazatot a verbális kommunikáció kapta, ezt követte a szakmai ismeretek, és a harmadik helyre sorolták a válaszadók a problémamegoldó képességet, majd ez után következett a nonverbális kommunikáció. Ezen kívül szerepelt az egyéb opciókban az, hogy fontos milyen személyiséggel rendelkezik az illető, és annak a feltárása is, hogy mennyire tudna beilleszkedni a cégbe, a már meglévő munkaközösségbe.
Tekintet, mimika, gesztusok, testtartás, öltözködés
Kérdőívemben kiemeltem a nonverbális jelek közül a tekintet, a mimikát, a gesztust, a testtartást, és az öltözködést (emblémák).

Mennyire tartják fontosnak a tekintet? A válaszokból látszik, hogy nagyon fontos, hogyan is nézünk a felvételi interjú során. Azért tartják fontosnak a válaszadók, mert sok információt hordoz számukra. Hozzáteszik, hogy ezek csak az adott pillanatban érvényesek, de ha odafigyelünk rájuk, akkor árulkodhatnak arról, hogy az adott helyzetben valójában hogyan reagál a jelölt. Szemében látszik, hogy mennyire érdeklődik, mennyire őszinte felénk, mennyire nyílik meg számunkra. Persze a tekintet önmagában nem elég, ezért a legtöbben a mimika szerves részeként kezelik.
A mimikát szintén fontosnak tartják megfigyelni a beszélgetés során. „Az arcára van írva" - írja az egyik kitöltőm. Ezzel lehetne összefoglalni, a többi választ is, amelyekben olyan kulcsszavak szerepelnek, minthogy látszik mennyire komoly, mennyire őszinték a reakciói.
A gesztusra adott válaszok alapján, ezeket már sokkal kevésbé tartják fontosnak. Az indoklások a következők: egyrészt elárulja, hogy mennyire komoly az illető, másrészt árulkodik arról is, hogy a jelölt hogy érzi magát az interjú során.
A testtartásra megint csak nagy százalékban figyelnek a szakemberek. A legtöbben arra hivatkoztak, hogy a nem verbális jelekből leolvasható, a jelölt mennyire gondolja komolyan az interjút, illetve ebből következően, mennyire akarja magának megszerezni a meghirdetett állást.

Az öltözködés semleges kategóriába esett. Az indoklások többségében szerepel, hogy ez fontos, hiszen azért rövidnadrágban és szakadt pólóban mégsem illik elmenni egy felvételi interjúra, de figyelembe kell venni azt is, hogy az illető esetlegesen milyen családi, pénzügyi háttérrel rendelkezik.

Fontos, hogy nem elég csak a nonverbális jeleket számba venni, hanem szükségesek hozzájuk a verbális jelek is. Így sokkal pontosabb képet tudnak kialakítani a jelöltről, ami nagyban meghatározza azt, hogy ne szalasszák el a jó munkaerő megtalálását.
Tisztában vannak-e nonverbális jelek jelentőségével a jelentkezők?
A válaszadók többsége szerint egyáltalán nincsenek tisztában a jelentkezők azzal, hogy mennyire fontosak a nonverbális jeleik az interjúk során. Többen az egyéb kategóriát jelölték meg, arra hivatkozva, hogy tapasztalataik szerint, csak egy részük van tisztában ezzel, és sok esetben ezért manipulálni is akarják ezeket például a kézfogásukkal.
Amit a legtöbben hangsúlyoznak, hogy a jelölt mindig adja önmagát, legyen hiteles, legyen tisztában saját erősségeivel és korlátaival, vagyis rendelkezzen majdnem reális önképpel. (Teljesen objektíven önmagunkról nem tudunk véleményt alkotni, hiszen magunkkal szemben vagyunk a leginkább szubjektívek.) Ez fontos, hiszen mind a jelöltnek – adott esetben a jövendőbeli munkavállalónak – mind a cégnek fontos, hogy olyan embert találjanak a meghirdetett pozícióba, aki oda is való. A szakemberek szerint fontos az is, hogy a jelöltek próbálják kordában tartani érzéseiket, ne legyen se túlzottan hivatalosak, se túlzottan közvetlenek, hanem a kettő között valahol.

Mire kellene figyelnie a jelentkezőknek, és a HR-szakembereknek?

A szakemberek fontosnak tartják a megfelelő szemkontaktus fenntartását. Sok esetben azt tapasztalják, hogy a jelentkező nem, vagy csak nagyon keveset néz a szemükbe. Ezek alapján az interjúztató úgy látja nem is érdekli a jelöltet az a szituáció, amiben van, persze azt is látják, amikor ezek a félretekintések a kezdeti izgalomnak tudhatók be. A kézfogás alapvetően befolyásolja az első benyomást is. Sokan próbálják ezt megjátszani, mert a jelentkezők is tudják, hogy egy határozott kézfogás jó kezdésnek számít, csak azt felejtik el, hogy mivel nem illik a személyiségükhöz, ezért sokszor előfordul, hogy nem kezet fognak, hanem „kezet tördelnek". Az sem mindegy, hogy a jelentkező, milyen testtartásban ül le velük szemben. Néha túlságosan elengedik magukat a jelöltek, ami nem minden esetben kifizetődő, főleg, ha olyan munkakörbe keresnek munkatársat, ahol követelmény a helyes testtartás.
Mind ezek közül - tapasztalataik szerint - főleg a szemkontaktusra, tehát arra, hogy a másik szemébe nézzenek, a testtartásra, és a vokális jelekre figyelnek a legkevésbé oda a jelentkezők. Néha tapasztalják azt is, hogy nem megfelelően választják meg az öltözéküket.
Érdekelt az is, hogy a kiválasztást végző személyek, mit gondolnak, a felvételi interjút vezetőnek milyenek kell lennie. Ez esetben nem csak a nonverbális, hanem a verbális jelekre érteve tettem fel kérdésemet. A válaszok nagy hányadában azt a választ kaptam, hogy az interjúztató is mindenképpen önmagát adja. Mindig legyen nyitott és objektív, sose döntsön csak egy, vagy két ingatag jelzés alapján. Legyen felkészült, de e mellett rugalmas is, tudjon a jelölthöz alkalmazkodni, hogy minél jobban megnyíljon az interjú során..

Törekedni kell arra, hogy érzéseinket elrejtsük, ezzel elérve azt, hogy a jelentkező bármilyen visszajelzést kapjon ezekből a felvételével vagy a személyiségével kapcsolatban. Az, hogy nekünk nem szimpatikus a jelölt, közel sem jelenti azt, hogy a cég profiljába ne illene, ne lenne tökéletes szakember. Tehát nekünk is oda kell figyelnünk arra, hogy hogyan ülünk, milyen hangsúllyal beszélünk, hogy a jelentkezővel megpróbáljuk tartani a szemkontaktust, figyelnünk kell arra, hogy a jelölt lássa odafigyelünk rá, ugyanakkor kontrolláljuk gesztusainkat, és próbáljunk meg a mimikánkra is valamelyest odafigyelni.

Miért mond nemet, mikor igent akar? Avagy más népek nonverbális jeleinek jelentése
A 11 válaszoló közül négyen voltak, akik azt állították, hogy értelmezni tudnák más népek nonverbális jeleinek jelentéseit. Azok közül, akik nemlegest választ adtak is elismerték, hogy ha olyan helyzetbe kerülnének (például külföldi cégénél dolgoznának), mindenképpen utánanéznének az eltérő kultúrájú népek nonverbális jeleinek (vagy akár szokásainak is). Ezt azzal indokolták, hogy csak ez esetben tudnának megfelelő képet kialakítani a jelöltről, és a későbbi félreértések elkerülését is fontosnak tartják.

Oktassák, vagy sem?
Arra a kérdésemre, miszerint fontosnak tartanák-e a nem verbális kommunikáció jeleinek oktatását (formális, vagy nem formális keretek között) a 11 személy közül mindössze egy volt, aki azt válaszolta, hogy ezt nem tartaná lényegesnek. A válaszokból az is kiderült, hogy kilenc fő valamilyen formában (formális és informális úton is), segítséget kapott abban, hogy a nonverbális kommunikáció során megfigyelhető jeleket értelmezni tudják. Ezt már az előző kérdésekre adott válaszok esetében is észrevettem. Sokan válaszaikat is a nem verbális jelek egyes jelentéseivel indokolták meg.

Összegzés

Az egyelőre igen kis körben végzett kutatásom alapján elmondhatom, hogy a nem verbális jelek igenis nagy jelentőséggel bírnak a felvételi interjúk során az interjút vezetők szemszögéből. A nem verbális jelek egy részére tudatosan is odafigyelnek a jelölteknél, de arra is figyelmet fordítanak, hogy saját jelzéseik is hűen tükrözzék valós gondolataikat.
Mindig gondolnunk kell arra, hogy nem verbális jeleink sosem hazudnak. Igaz, hogy egy részüket egy ideig kontrollálhatjuk, vagy egyes jelzésekkel elrejthetjük a valódi tartalmat, de ez akkor is csak a felszín marad. Jobban tesszük, ha őszinték vagyunk mind a jelentkezővel, mind a kiválasztást végző személlyel, mind pedig önmagunkkal, mert így sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy megtaláljuk új munkánkat, vagy a megfelelő személyt, aki beleillik a cég profiljába.

Torma AlexandraNyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Emberi Erőforrás Tanácsadó mesterszakos hallgató

Ingyenes, anonim HunOpti önismereti tesztünkből te is megtudhatod mennyire látod optimistán a jelened. Kitölthető akár ide kattintva is: HunOpti

Szólj hozzá!

Kutya vagy macska párti vagy?

Macska.
Kutya.
Nem szeretem az állatokat.
Mindegy, csak állat legyen. :)
korábbi szavazások