Ingyen gyógyszer a nevetés

2013.04.29.

„A lelki egészség megőrzésének titka a H-vitamin! Ne felejtsd el bevenni a napi adagot!" – köti a lelkünkre Allen Klein amerikai író, aki könyvet írt a humor gyógyhatásáról. Nem tréfa: a nevetés a rosszkedvvel, szorongással együtt a betegséget is segít elűzni.

Súlyos teherként hurcoljuk magunkkal a rosszkedvet – véli a humorológus –, arról nem is beszélve, hogy sokan bánathájat növesztenek, így valós kilókat is cipelnek. A harag és a kétségbeesés lassacskán legyengíti az immunrendszert, így nagyobb eséllyel bukkannak fel valamely betegség tünetei. Nem mindenki olyan szerencsés, hogy derűs családba szülessen, ahol a bosszantó dolgok miatt is gurulnak a kacagástól. Klein szerint minden gyereknek van természetes humorérzéke, legfeljebb a szigorú nevelés leszoktatja erről, s így lesz a folyton vihorászó kamaszból komor felnőtt. Meglett korban is megtanulhatók azonban a túlélési technikák, amelyekkel átállíthatjuk a szemléletünket. A humorterápia kiötlője állítja: csak a nézőpontunktól függ, hogy színesebbnek és vidámabbnak lássuk a világot. S ez akkor is igaz, ha éppen veszteséget élünk át, fájdalmas betegség gyötör, depressziósak vagyunk. Mi több, a humor segít megbirkózni az elviselhetetlennel, így a nevetés jóvoltából diadalmaskodhatunk a sorscsapások fölött. Allen
Klein önmagán kísérletezte ki módszerét: fiatal feleségét váratlan betegség vitte el, s a gyászt próbálta így feldolgozni. A szerző az akasztófahumort sem veti meg, stresszes helyzetekben ez is bevethető.

A gelotológia, azaz a nevetéstudomány művelői rájöttek, hogy a kacagás jótékony hatása felér a kocogással. A pszichológus Bagdy Emőke szerint ugyanis megmasszírozza a beleket, segíti az emésztést, felpezsdíti a vérkeringést. Nem utolsósorban pedig élénkíti az immunrendszer működését: ezért van, hogy azok a gyerekek, akiket a bohócdoktorok látogatnak, jobban gyógyulnak. Nem várhatjuk minden baj gyógyulását a nevetésterápiától – a kutatók erre is felhívják a figyelmet. Az azonban bebizonyosodott, hogy az örömhormonok termelődése csökkenti a fájdalomérzetet. Aki kísérleti körülmények közt nézett vígjátékot, tovább tartotta a kezét a jeges edényben anélkül, hogy elviselhetetlen kínt érzett volna. Azt hihetnénk, hogy emiatt a humoristáknak különösen hosszú élet adatik – a kutatások azonban nem igazolták. Sőt a stand-up komédiások és előadóművészek rövidebb ideig éltek. Igaz, ez nem a humorbonbonok, hanem a színpadi stressz és a feszültséget csökkentő egészségtelen szokások – például a dohányzás, az alkohol – számlájára írható.

A sokakat mosolyra fakasztó Besenyő Pista bácsit megformáló Laár András – akit buddhista papként is ismerhetünk – szintén esküszik rá, hogy a humor valódi gyógyír a lelki bajokra. A minap nyilatkozta: a nevetés olyan, mint egy mantra, mely mágikus erejével megszabadít a nehézségek terhétől. S tegyük hozzá: minél többet ismételjük e „mantrát", annál jobban hat...

Ha pedig magunkon is tudunk derülni, az már út a testi-lelki gyógyulás felé. Ráadásul ez a gyógyszer recept nélkül kapható, s egy fillérbe se kerül...

Diktál a lélek

Egyre több betegségről bizonyosodik be, hogy kialakulásában a lelki okok is jelentősen közrejátszanak. Az úgynevezett pszichoszomatikus kórok listájába tartozik például az asztma, a pajzsmirigy túlműködése, a vérző vastagbélgyulladás, a gyomorfekély, a magas vérnyomás, a reumás ízületi gyulladás. Egyre bizonyosabbnak látszik, hogy egyes személyiségtípusok hajlamosítanak a rákra, míg mások inkább a szív- és érrendszeri problémákra. A magát alárendelő, másokat mindig megértő, bűntudatos, az ellenérzéseit elfojtó ember állítólag nagyobb eséllyel betegszik meg daganatos kórban. A teljesítményeket hajszoló vagy haragos típus pedig gyakrabban kap infarktust.

Forrás: Szabad Föld