Bejelentkezés: email cím: jelszó:

ok

optimista országok

Közép-Afrikai Köztársaság 100%Venezuela 100%Zimbabwe 100%
Argentína 100%Ruanda 97%Kongói Dem. Közt. (Zaire) 96%
Panama 93%Ausztrália 82%Amerikai Virgin-szigetek 77%
Brunei 77%Jordánia 73%Olaszország 67%
Nicaragua 67%Szingapúr 67%Ciprus 63%
Finnország 63%Namíbia 63%Görögország 62%
Írország 61%Maldív-szigetek 60%Egyiptom 60%
Liechtenstein 59%Izrael 54%Svédország 53%

nyitóoldal > hirek > Optimista sajtófigyelés > Így érheted el a belső öröm állapotát

Így érheted el a belső öröm állapotát

2015.04.22.

Létünk fő mozgatórugója, hogy boldogsággal haladjunk életutunk során. Sokunkban az a hit él, hogy a boldogság sikereink eléréséből, vagyonunk gyarapításából, az egészségünk megőrzéséből és a számunkra értékes kapcsolatokból tevődik össze. Ezek azonban, csak melléktermékei nem pedig kiváltó okai a belső örömünk megélésére.

Minden fejben dől el

Gondolataink határozzák meg, hogyan viszonyulunk az életünkben végbemenő történésekre. Amikor boldogok vagyunk, könnyebben hozunk olyan döntéseket, amelyek által közelebb kerülünk, a jó egészség fenntartásához, az anyagi jóléthez és a kiegyensúlyozott családi kapcsolatokhoz. A pozitív gondolatoknak teremtőereje vitathatatlan, mert a boldog ember bizonyos élethelyzeteken nem a problémát látja, hanem a lehetőséget az adott szituációban, ennek köszönhetően a változást nem stresszként éli meg, hanem egy új lehetőségnek az élettől, amelyben bizonyíthatja rátermettségét. Ezek az alappillérek alkotják számunkra azokat a célkitűzéseket, amikkel elérjük azt a legfőbb állapotot, amikor megállunk egy pillanatra a világ szüntelen rohanásában, és rájövünk, nincs szükségünk semmi másra, hiszen elértük azt, amire az ember egész élete során a legfőbb küldetéseként tekint.Ugyanúgy, ahogy a pozitív gondolatainknak ereje van, úgy a negatívaknak is, a különbség csupán annyi, hogy az utóbbiakkal inkább távolabb kerülünk a beteljesülésünktől. Mindannyian láthattunk már példát a hétköznapi életünkből, hogy egy másik embertársunknak megadatott például a támogató és szerető család, akik hiába támogatják, sajnos nem elég ennek az állapotnak a megélésére, mert az élet egy másik területén, például az egészségi állapotban, elégedetlennek érezi magát. Amikor hiányérzetünk támad, automatikusan ennek az űrnek a betöltésére koncentrálunk, kívül esünk önmagunkon és figyelmünk nem arra összpontosul, amink van, és amitől már kiegyensúlyozottak lehetnénk, hanem arra, amit meg kell oldanunk, hogy tökéleteset alkossunk.

Nem a boldogtalanságot kell elsősorban megszüntetni!

Téves az elgondolás, miszerint magát a boldogtalanságot kell elsősorban megszüntetni, hiszen ezzel még mindig nem tudjuk, mitől érezzük jól magunkat. Nem véletlen, hogy évről-évre, nők milliói kezdenek életmódváltásba azzal a céllal, hogy ők is sugározzák azt a boldogságot és megrendíthetetlen magabiztosságot, amit az ideális élet képviselői közvetítenek számukra. Van, aki tényleg eléri a beteljesülésének utolsó lépcsőfokát és van, akinek nem ezzel ért véget az útja, mert hiába az egészség és a hatalmas öntudat, ha nem osztjuk meg fejlődésünk élményeit azokkal az emberekkel, akiket szeretünk és fontosak a szívünknek.

Haladjunk apró lépésekben!

Azáltal, hogy kis lépésekben felkutatjuk, mik okoznak számunkra örömöt az életben, legyen az futás, főzés, séta a szabadban, a másokkal való önzetlen foglalkozás, közelebb kerülhetünk önmagunkhoz és az örömünket is képesek leszünk beépíteni a mindennapjainkba. Nincs biztos recept arra vonatkozólag, hogy mik szükségesek ahhoz, hogy folyamatosan ebben az állapotban érezzük magunkat, keresnünk kell az élet apróörömeit, hogy egészében láthassuk, mitől lesz teljes az életünk.

Szakítsunk időt rá!

„Most időm sincs boldognak lenni, a munkahelyemen kész bolondokháza van és óriási rajtam a nyomás." Képtelenségnek tűnhet ez a mondat, pedig teljesen életszerű példa. Sokan azt hisszük, a boldogság érzése könnyelműséget is jelent egyszerre. Jogunk van ahhoz, hogy boldogok legyünk, amikor a helyzet úgy kívánja, hogy örömünket teljes egészében megéljük. Nincs, „majd később boldog leszek". Képesnek kell lenni arra, hogy a jelenben bekövetkezett pozitív életeseményeknek tudjunk örülni. A boldogság általában váratlan esetekben tör ránk, nem tervszerűen, vagy ha mégis, nem biztos, hogy olyan mértékben, ahogy azt mi vártuk volna.

Legyünk nyitottak a változás jótékony és formáló hatására

Tekintsünk lehetőségként rá, ami nem biztos, hogy rögtön, de hamarosan éreztetni fogja pozitív mivoltát. Ne a pillanatnyi boldogtalanságunkat próbáljuk meg elnyomni vagy azonnal megszüntetni, ahogy a gyógyszereknél is, itt is kell számolnunk az esetleges kockázatokkal és mellékhatásokkal. Törekedjünk a tartós örömforrások kiaknázására, ahol azt érezzük, nem tudunk és nem is akarunk többet hozzátenni az élményeinkhez. Merjünk nevetni magunkon és a hibáinkon, fogadjuk mosollyal a változást, amiben a lehetőségek a javunkat szolgálják.

Forrás: noiportal.hu

Ingyenes, anonim HunOpti önismereti tesztünkből te is megtudhatod mennyire látod optimistán a jelened. Kitölthető akár ide kattintva is: HunOpti

Szólj hozzá!

Zahonyiné Kata, 2015.07.12. 12:19:39
Kedves Márk! köszönöm hogy vagy,ezt bloggot már nagyon sokszor elovasom,ha érzem hogy gyengülök.A rádióban mondtad hogy az optimizmus tanulható.Kérek szépen tippeket.Most jöttem nyugdíjba és nem nagyon találok Önmagamra.Hiányoznak a munkatársak amit a nyugdíjjas klubbal sem tudom még hellyetesíteni.Keresek valamit csak azt sem tudom mit.Ez elég hülyén hangzik de ez van.Ezzel magánnyal nem tudok mit kezdeni.A gyerekek sem jöhetnek hisz az nem is megoldás mert tudom magammal kell kezdeni valamit.Ezt már tudom.Legyen szép napod.
Rózsahegyi Márk, 2015.06.07. 11:36:00
Kedves Kata. Hogy igaz barátod legyen ahhoz neked kell lépned. Tudom hogy nehéz elmozdulni abból a kerék-nyomból melyet magunknak tapostunk ki, hogy rutinból menjen az életünk, de hát ezért kapunk intéseket/figyelmeztetéseket időről-időre, hogy "Állj". Ha az ember figyel ezekre a jelekre, akkor nem lesz belőle kezdetben pszichés, majd később szervi baj. Szóval ha barátra vágysz, akkor lépj ki az ajtón a biztos menedékből és szerezz magad(tok)nak. És igen ez a 35 fok is egy lehetőség hogy ismerkedj az emberekkel, hiszen nem tudod melyik ismeretségből lesz több mint pusztán jó-pofizás. Szóval ki az árnyékból a napsütésre. :)
Zahonyi Istnánné.Kata, 2015.06.07. 10:38:20
Kedves Márk már rég beszélgettünk.Megcsináltam tesztet,optimistának jelölt.Ismerősöm rengeteg van de nics egy igaz barát sajnos.Lehet hogy bennem van a hiba?Azzal tisztában vagyok hogy nem szeretek menőkézni mivel még dolgozom így nagyon jól érzem magam itthon.És tudom hogy itt a probléma hisz így kevés emberrel tudok ismerkedni.Hogy bírod ezt a meleget?Üdv.Kata.
Rózsahegyi Márk, 2015.05.25. 12:12:38
Kedves Kata. Hunopti tesztünk kitöltése és annak rögvest kiértékelése /Jó tanácsok/ sokat segíthet a kezdésben. A legfontosabb hogy fejleszd az önértékelésedet. Annyi praktika van, hogy hetekig sorolhatnám, de az első és legfontosabb, hogy leírd egy üres lap jobb oldalára a jó tulajdonságaidat, ugyanezen lap baloldalra a rossz tulajdonságaidat. Mert ugye van jó és rossz tulajdonságod ? :) Ha ezzel kész vagy megkérheted a barátadati, ismerőseidet hogy írják ők is le téged hogyan látnak. Szerintük mik a te jó és rossz tulajdonságod. Ha ezzel kész vagy a változásra (felismerésre), nem kell éveket várni. :) Jelezd ha sikerült a fentieket elvégezned. Én itt leszek.
Zahonyi Istvánné Kata, 2015.05.24. 22:05:47
Kedves Márk.Ez a szimbolikus szárnyalás amivel biztatsz hát egy kicsit megnevetetett.Az a baj tudod hogy nem tudom hogy kezdjek hozzá.Mert Én Úgy érzem hogy egy helyben topogok.Nem az elfoglaltsággal van bajom mert az most van bőven.A rossz gondolatokat kell legyőznöm csak ez nagyon nehéz pláne ha olyanokkal beszélgetek akik szenvednek.És mindjárt az kattan be hogy ez velem is megtörténhet.Szerinted hogy kellene magammal foglalkozni? Mindig a család volt az első.Én mindig maradtam .Hát most magamra maradtam.Hogy kell a magányt legyürni?
Rózsahegyi Márk, 2015.05.21. 7:45:04
Kedves Kata. Köszönöm elismerő szavaidat, de tudnod kell rengeteg erő van benned ami kitör ha engeded. Ne fogd vissza azokat a paripákat, had szárnyaljanak. A tél, az remek próbatétel mindenkinek. Azt szoktam mondani, könnyű úgy optimistának lenni, ha kint süt a nap. Akkor légy optimista ha kint vihar tombol. A télnek is varázs van. Az összegzés, a fiók rendezés, az hogy az ember tervezi a jövő évét. Szóval ne elfoglald magad, mert akkor hasonló vagy egy drogoshoz avagy alkoholistához vagyis szenvedélybeteghez aki abba menekül hogy ne kelljen foglalkoznia az igazi problémával (önmagával), hanem nézz szembe az igazi önmagaddal, azzal aki lehetsz és szárnyalj. Engedd szabadjára azt a ménest. Legyen szép és derűs a napod. M.
Zahonyi Istvánné Kata, 2015.05.14. 19:44:53
Kedves Márk.Köszönöm köszönöm,biztató szavaid.Minden este Te vagy az első akit olvasok.De jó hogy rád akadtam.Most még dolgozom de gőzöm sincs hogy merre induljak.., Tudod a nyár hamar elrepül,ilyenkor semmi gondmert van egy kis kertem és abban nagyon le tudom magam foglalni.A tél az nagyon rossz de gondolom ezzel nem csak én vagyok így.A TV nem szeretem mert tele vanTerorral,egyebet sem mutatnak a politika abszurdum nem érdekel.Olvasni nagyon szeretek.Valami itthoni bedolgozást keresnék de sajnos amit nézegettem mind kamu és átverés.
Rózsahegyi Márk, 2015.05.14. 8:52:45
Kedves Kata. Már most is ismerkedsz, tehát jó vagy benne. Hogy a virtuálisból kilépj az csak egy döntés eredménye. Keress civil szervezetet, olyan kezdeményezést amelybe szívesen bekapcsolódnál önkéntesként, és segíts nekik. Hetente 1 órában aztán majd ahogy időd engedi. Hogy nem lesz elég a pénzed a megélhetésre a nyugdíj után? Én egyet tudok ha segíted az Univerzumot és hozzáadsz, az Univerzum sokszorosan adja neked azt vissza. Kérjetek és adatik, zörgessetek és megnyittatik. Én itt leszek ha segíthetek neked valamiben.
Záhonyi istvánné Kata., 2015.05.13. 19:35:15
Hát Kedves Márk ez számomra is eggyértelmü.Van egy kis problémám.Most megyek nyugdijba igaz kevéssel és félek hogy még magam sem tudom eltartani nem hogy segíteni tudjak.Nos erre mi a tanácsod? Szeretnék sok emberrel barátkozni de nem tudom merre induljak.Mert egyedül nagyon rossz.
Rózsahegyi Márk, 2015.05.10. 8:24:38
" Számomra jó és rossz ember létezik. A jó arra törekszik hogy jobbá tegye a másikat (a világot), tehát hozzáad. A rossz arra törekszik, hogy romboljon, hogy elvegyen, hogy meglopjon. Ellopja az időt, ellopja a fiatalságot, ellopja az értékeinket. Ezért mondja Isten a 10 parancsolat egyikeként: Ne lopj."
Rózsahegyi Márk, 2015.05.05. 16:37:22
Kedves Kata. Visszaélések? Azok mindig lesznek. Ahogy szükség van a sötétre, hogy az ember értékelje a fényt, igy van szükség a rosszra is hogy tudjuk mi a pozitív. Szóval nem kell félni attól hogy megbántják, mert attól épül ön is és tanul a saját hibáiból, hogy mit ne kövessen el legközelebb. Csak az nem hibázik aki nem dolgozik, tartja a mondás, szóval ne hibáztassa se magát se a másikat, csak lépjen tovább. Legközelebb ha már tud "nem"-et mondani, az emberek nem fogják bántani, mert tudják a határokat.
Zahonyi Istvánné Kata, 2015.05.04. 20:20:01
Kedves Márk!A mosolygással nincs gondom,mert azért általában vigkedéjű vagyok.Segíteni is szeretek ha tudok.De mi van a visszaélésekkel.Mert hát segít az ember,de vannak sokan akik visszaélnek a bizalommal? Nos erre mi a tanácsa?
Rózsahegyi Márk, 2015.04.30. 6:23:04
Kedves Kata. Kezdetben mosolyogjon, aztán kérdezzen, aztán mondjon kedveseket, aztán cselekedjen jót. Nem kell rögvest eladományozni a vagyonát, nem kell rögvest a világot a keblére ölelni, eljön majd annak is az ideje. :) Elég ha egy tál levest ad annak akinek nincs karja hogy készítsen önmagának, elég ha úgy fekszik le, hogy ma is megtettem mindent ami tőlem telhető volt. Mitől fogja újra látni az életének az értelmét? Tegyen olyan amit tegnap nem tett. Ismeri a szomszédját? Csengessen át hozzá egy tálka saját készítésű süteménnyel. Ha tart attól, hogy cukorbeteg vagy más érzékenysége van a szomszédjának akkor süssön több félét. Higgye el csak elkezdeni nehéz. Az első lépés, hogy írt ide a fórumra azt jelenti, hogy elindult. Ne féljen lépjen egyet.Nem kell ugrani. Elég lépésről-lépésre haladni. Mert ahogy megszületünk nem futunk rögvest hanem kúszunk, mászunk majd felülünk, a végén állunk, majd elindulunk. Szóval kitartás, csak kezdje el. Mert nagyon sok embernek van szüksége az ön segítségére. Ha elakad, csak jelezze én itt leszek és segítek.
Záhonyi istvánné Kata, 2015.04.28. 21:30:48
Kedves Márk.Köszönöm kedves szavait ,nagyon biztatóak.Joó Sándorról még most hallok elősször .Nem ismerem sajnos.De az élet indításhoz én is ezt a szöveget kaptam a szüleimtől.Csak nekem a krelativitással van gondom.Mert mióta a gyerekek kirepültek a fészekből,a férjem öt éve meghalt,valahogy elvesztettem a krelativitást.Egyszerűen csak vagyok figyelem az embereket,segítek ha tudok,de hogy én hol vagyok? valahogy egy kicsit elvesztem.Nincs életcélom mint annak idején volt hajtóerő a gyermekeim.Most valahogy nem találom a helyem.Pedig jó a kapcsolat a gyerekekkel unokáimmal.De valahogy olyan üres lettem.Nos erre milyen segítséget tudna adni?Az ötletei irigylésre méltóak.Mert valahogy nekem elfogytak.
Rózsahegyi Márk, 2015.04.28. 19:41:06
Kedves Kata. Mifelénk is nehéz optimistának lenni, de talán ismeri Joó Sándor református lelkész szavait: "Ha ezt nem akkor mit, ha én nem akkor ki, ha most nem akkor mikor" Valahogy annyira szépen és tömören összefoglalja az élet értelmét. Mivel annak idején apám úgy indított az életben utamra, hogy fiam van két erős kezed, két erős vállad és két erős lábad. Akkor mi is a te bajod? Összegezve mit tegyen, hogy megváltozzon a mikró és makró világunk, változtasson. Kezdetben mosolyogjon, aztán kérdezzen, aztán mondjon kedveseket, aztán cselekedjen jót. Nem kell rögvest eladományozni a vagyonát, elég ha egy tál levest ad annak akinek nincs karja hogy készítsen önmagának. Tudja egyre kreatívabb leszek az évekkel, és annyi ötletem javaslatom van hogyan tovább, hogy akár két emberöltőre is kevés. De ahogy ideje van a kesergésnek, ideje van a nevetésnek. Eljön az a szebb nap csak tenni kell érte. Ne adja fel! Én itt leszek és segítek ha kéri.
Záhonyi Istvánné Kata, 2015.04.27. 20:28:51
Kedves Márk !Köszönöm a válaszát,de azért elfogadnék még több jó tanácsot.Mert itt mifelénk elég nehéz optimistának lenni.Sok a munkanélküli,és ha látom az embereken a szomorúságot sajnos nehéz optimistán tovább lépni.
Szabó Tünde, 2015.04.23. 12:30:02
Szeretem ezeket a sorokat, mert meleg érzéssel töltenek el, hogy lehet az Életet más szemmel is nézni ÉS hogy bennünk van az erő.....Nagyon szép gyerekkorom volt, boldog és szabad embernek éreztem magam, pedig voltak nehézséges. Amikor olvasom a leveleket mindig ezek a szép emlékek jutnak eszembe és adnak erőt, hogy valahol még ott bujkál bennem az a kislány, aki egykoron olyan boldog és vidám volt. Néha ezt elfelejtem, mert elsodor az élet, de ezért kell a pozitív gondolatokat terjeszteni, hogy mindenkiben újra éledjenek a jó érzések!!!
Köszönöm!
Rózsahegyi Márk, 2015.04.23. 6:57:40
Kedves Kata. Mindig öröm az ilyen és ehhez hasonló sorokat olvasnom. Az optimizmus terjesztése, az Optimista Klub szervezése az elmúlt 20 évemnek egy fontos szegmense, ezért jó hogy önnél célba találnak a cikkek. Terjessze az optimizmust, a mosoly-művészetet ön is, hogy egyre több optimista legyen körülöttünk. További szép napot és kitartást az eredmény hamarabb bekövetkezik mint hinné
ZÁhonyi Istvánné Kata, 2015.04.22. 20:48:52
Köszönöm a jó tanácsot.Én már próbálgatom, és igaz hogy nem mindig, de többnyire működik.

Mit vársz a 2017-es évtől?

Nem várok semmit; lesz ami lesz.
Szerintem remek év lesz.
Megnősülök, férjhez megyek.
Külföldre költözöm.
Passz, nem vagyok jós, de megyek és megkérdem.
korábbi szavazások