Bejelentkezés: email cím: jelszó:

ok

optimista országok

Zimbabwe 100%Argentína 100%Közép-Afrikai Köztársaság 100%
Ruanda 97%Kongói Dem. Közt. (Zaire) 96%Panama 93%
Ausztrália 82%Amerikai Virgin-szigetek 77%Brunei 77%
Jordánia 73%Nicaragua 67%Szingapúr 67%
Olaszország 67%Ciprus 63%Finnország 63%
Namíbia 63%Görögország 62%Írország 61%
Maldív-szigetek 60%Egyiptom 60%Liechtenstein 59%
Dánia 53%Cseh Köztársaság 53%Franciaország 52%

nyitóoldal > hirek > Híres emberek - Optimista riportok > Egy breton tudós, akit a magyar múlt érdekel

Egy breton tudós, akit a magyar múlt érdekel

2009.01.28.

Minden év júniusát Magyarországon tölti a Párizsban élő Bernard Le Calloc’h, akit elsősorban Kőrösi Csoma Sándorról szóló tanulmányiról ismerünk. 62 éve foglalkozik a magyar-francia kapcsolatokkal, történelmi múltunk közös vonásaival. Székelyhidi Ferenc

A nemzetközi tudományos életben is ismert Kőrösi Csoma Sándor-kutató, a francia Bernard Le Calloc’h 1925. november 2-án született Le Havre-ban (Bretagne). 1945 után Gödöllőn a premontreiek gimnáziumában tanított, majd az iskola megszűntetése után a budapesti francia követségen teljesített szolgálatot. Utoljára: tanácsos volt a francia parlament felső házában. A franciaországi Finnugor Társaság elnöke, a Földrajzi Társaság elnökségi tagja. Történész, író. Számtalan cikke, tanulmánya közül több mint 350 foglalkozik Kőrösi Csoma Sándorral. Közöttük négy, magyar és francia nyelven megjelent könyve van.

Könyvei közül legismertebb a magyar közönség előtt: Kőrösi Csoma Sándorral Nagyenyedtől a Himalájáig (Örvös Lajos fordításában), Bethlen Gábor Kiadó, Sopron, 1998; Új adatok Kőrösi Csoma Sándorról, Akadémia Kiadó, Budapest, 1998; Kőrösi Csoma Sándor útinaplója (Örvös Lajos fordítása), Püski Kiadó, Budapest, 2000.

A magyar nyelvűeken kívül franciául, angolul, oroszul, németül, de más nyelven is publikálta írásait. A finnugrisztika művelőjeként csaknem félszázra tehető az Észtországról és Finnországról szóló munkáinak száma.

Mint a magyarok barátja, ahogy „Gödöllői emlékeit” felelevenítő memoárjában önmagát nevezi, a tudományos cikkek mellett számos olyan írását tette közzé, amelyekben szót emelt a határainkon kívül élő magyarság védelmében.

Fő kutatási témája mellett számos cikket és tanulmányt írt a magyar történelem „fehér foltjairól”. Sajnos némelyik csak Franciaországban jelent meg, így nem ismerhetjük a magyar honfoglalás és államalapítás koráról öt tanulmányát magába foglaló munkáját. Ebben Taksonyt, az utolsó nomád nagyfejedelmet mutatja be, majd Gézát, az alapítót; harmadikként a magyar harcosok franciaországi kalandozásait (917-954); szóba kerül II. Szilveszter pápa és Magyarország viszonya; a könyvet István király veszprémvölgyi adománylevelének bemutatása zárja. (LE X-EME SIECLE ET LES HONGROIS, Paris, 2002. –Finnugor Társaság kiadásában.)

2004-ben a Duna TV portré filmet mutatott be róla.

Az a megtiszteltetés érte, hogy a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium vezetése a magyar-francia két tannyelvű tagozatának épületében felavatta a Bernard Le Calloc’h-ról elnevezett tantermet. Az ünnepségen jelen volt Yvon Gut, a Francia Intézet kulturális attaséja és Martényi Árpád a Rákóczi Szövetség elnöke is.

Több európai tudományos társaság rendes tagja, az Ázsiai Társaságé, a Földrajzi Társaságé, továbbá a francia Tengeren Túli Tudományok Akadémiájának is tagja és kitüntetettje, a Finnugor Társaság alelnöke. Magyarországon a Kőrösi Csoma Sándor Társaság tagja és kitüntetettje, a Magyar Orvostörténelmi Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja.

A Pro Cultura Hungarica és a Zsámboki Emlékérem tulajdonosa. 2007-ben a moldvai csángókról és az erdélyi székelyekről írt műveiért, valamint teljes munkásságáért a Francia Földrajzi Társaság egyik nagydíját adományozta részére.

(A világ legrégebbi, 1821-ben alapított földrajzi társasága minden évben, 10-12 kategóriában oszt díjat, köztük három nagydíjat, melyekből megközelítőleg minden másodikat külföldiek kapnak.)

Bernard Le Calloc’h tizedik éve jár előadást tartani Vácra, és hatodik tanulmánykötetét jelenteti meg a Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete, a Kucsák Könyvkötészet és Nyomda előállításban Címe: Kőrösi Csoma Sándor életútja képekben. 1996-ban készült el, Örvös Lajos fordításában, a magyar kiadás, Bernard Le Calloc’h: „Kőrösi Csoma Sándorral Nagyenyedtől a Himalájáig” című könyve.

A mostani kiadvány a korábbiaktól annyiban eltérő, hogy fényképek segítségével (és ahhoz kapcsolódó kísérő szöveggel) járjuk be azt az utat, melyet Kőrösi Csoma Sándor megtett „Nagyenyedtől a Himalájáig. A „Nagy utazás...” (Le grand voyage d’ Alexendre de Csoma de Körös. Le Calloc’h korábbi tanulmánykötetének eredeti címe.) a Balkánon, Egyiptomon, Szírián, Mezopotámián át Közép-Ázsiába viszi el az olvasót, hogy az erdélyi lelkésszel végül eljusson Indiába, majd Ladakba, és ahol. Kőrösi Csoma Sándor „utazása 1823. június 20-án” véget ért: Zanglában.

A felvételeket Bernard Le Calloc’h készítette.Látható a könyvben Kőrösi Csoma Sándorról készült egyetlen hiteles kép.

Az Egyesület által eddig kiadott: kis füzetben Vácott tartott előadását: II. Rákóczi Ferenc egyetlen unokájáról, valamint tanulmánykötetét (váci előadások is szerepelnek a kötetben): „Magyarok Franciaországban, franciák Magyarországon” címmel, „Magyar emlékhelyek Franciaországban” című könyvet, a következő évben: Magyar sorsok Párizsban” kötetet. Ebben több olyan neves magyar személyiségről szól, akik fényes pályát futottak be Franciaországban, vagy éppen kivándorlásra kényszerülve ez az ország nyújtott számukra menedéket. Néhány név:Kont Ignác, a félreismert úttörő; Herzl Tivadar Párizsban írta a „Der Judenstaat” című könyvét; Horn Emil, a Francia Akadémia kétszeres díjnyertes írója; Gyomai (Weiszberger) Imre, az ellenálló; Heltai Jenő, a Becsületrend lovagja; Kahán Tivadar és a párizsi Rádium Intézet; Dr. Mandl Lajos francia tudós, magyar hazafi vagy osztrák kém?
Ismert és kevésbé ismert személyiségei a magyar történelemnek.

2008-ban kiadott: Rákóczi és a franciák kötetében jórészt a fejedelem francia emigrációban töltött idejéről kapunk tájékoztatót, időrendi sorrendbe helyezve a rövid tanulmányokat, melyek önálló fejezetek (történetek). Megtudjuk, hogy a fejedelemnek csak a teste nyugszik Kassán, szívét, II. Rákóczi Ferenc végakaratának megfelelően, Louis Molitard Grosbois-ba, az ottani kolostorba, vitte.

Ritka, hogy egy nem magyar tudós ennyire elkötelezett legyen a magyar múlt kutatása iránt.

Székelyhidi Ferenc -

Ingyenes, anonim HunOpti önismereti tesztünkből te is megtudhatod mennyire látod optimistán a jelened. Kitölthető akár ide kattintva is: HunOpti

Szólj hozzá!

Mit vársz a 2017-es évtől?

Nem várok semmit; lesz ami lesz.
Szerintem remek év lesz.
Megnősülök, férjhez megyek.
Külföldre költözöm.
Passz, nem vagyok jós, de megyek és megkérdem.
korábbi szavazások