Bejelentkezés: email cím: jelszó:

ok

optimista országok

Thaiföld 100%Zimbabwe 100%Közép-Afrikai Köztársaság 100%
Seychelle-szigetek 100%Venezuela 100%Argentína 100%
Szamoa 100%Kongói Dem. Közt. (Zaire) 96%Panama 93%
Ruanda 87%Brunei 77%Amerikai Virgin-szigetek 77%
Ausztrália 74%Jordánia 73%Nicaragua 67%
Szingapúr 67%Olaszország 64%Namíbia 63%
Ciprus 63%Finnország 62%Görögország 62%
Írország 62%Izrael 61%Egyiptom 60%

nyitóoldal > hirek > Híres emberek - Optimista riportok > Egy breton tudós, akit a magyar múlt érdekel

Egy breton tudós, akit a magyar múlt érdekel

2009.01.28.

Minden év júniusát Magyarországon tölti a Párizsban élő Bernard Le Calloc’h, akit elsősorban Kőrösi Csoma Sándorról szóló tanulmányiról ismerünk. 62 éve foglalkozik a magyar-francia kapcsolatokkal, történelmi múltunk közös vonásaival. Székelyhidi Ferenc

A nemzetközi tudományos életben is ismert Kőrösi Csoma Sándor-kutató, a francia Bernard Le Calloc’h 1925. november 2-án született Le Havre-ban (Bretagne). 1945 után Gödöllőn a premontreiek gimnáziumában tanított, majd az iskola megszűntetése után a budapesti francia követségen teljesített szolgálatot. Utoljára: tanácsos volt a francia parlament felső házában. A franciaországi Finnugor Társaság elnöke, a Földrajzi Társaság elnökségi tagja. Történész, író. Számtalan cikke, tanulmánya közül több mint 350 foglalkozik Kőrösi Csoma Sándorral. Közöttük négy, magyar és francia nyelven megjelent könyve van.

Könyvei közül legismertebb a magyar közönség előtt: Kőrösi Csoma Sándorral Nagyenyedtől a Himalájáig (Örvös Lajos fordításában), Bethlen Gábor Kiadó, Sopron, 1998; Új adatok Kőrösi Csoma Sándorról, Akadémia Kiadó, Budapest, 1998; Kőrösi Csoma Sándor útinaplója (Örvös Lajos fordítása), Püski Kiadó, Budapest, 2000.

A magyar nyelvűeken kívül franciául, angolul, oroszul, németül, de más nyelven is publikálta írásait. A finnugrisztika művelőjeként csaknem félszázra tehető az Észtországról és Finnországról szóló munkáinak száma.

Mint a magyarok barátja, ahogy „Gödöllői emlékeit” felelevenítő memoárjában önmagát nevezi, a tudományos cikkek mellett számos olyan írását tette közzé, amelyekben szót emelt a határainkon kívül élő magyarság védelmében.

Fő kutatási témája mellett számos cikket és tanulmányt írt a magyar történelem „fehér foltjairól”. Sajnos némelyik csak Franciaországban jelent meg, így nem ismerhetjük a magyar honfoglalás és államalapítás koráról öt tanulmányát magába foglaló munkáját. Ebben Taksonyt, az utolsó nomád nagyfejedelmet mutatja be, majd Gézát, az alapítót; harmadikként a magyar harcosok franciaországi kalandozásait (917-954); szóba kerül II. Szilveszter pápa és Magyarország viszonya; a könyvet István király veszprémvölgyi adománylevelének bemutatása zárja. (LE X-EME SIECLE ET LES HONGROIS, Paris, 2002. –Finnugor Társaság kiadásában.)

2004-ben a Duna TV portré filmet mutatott be róla.

Az a megtiszteltetés érte, hogy a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium vezetése a magyar-francia két tannyelvű tagozatának épületében felavatta a Bernard Le Calloc’h-ról elnevezett tantermet. Az ünnepségen jelen volt Yvon Gut, a Francia Intézet kulturális attaséja és Martényi Árpád a Rákóczi Szövetség elnöke is.

Több európai tudományos társaság rendes tagja, az Ázsiai Társaságé, a Földrajzi Társaságé, továbbá a francia Tengeren Túli Tudományok Akadémiájának is tagja és kitüntetettje, a Finnugor Társaság alelnöke. Magyarországon a Kőrösi Csoma Sándor Társaság tagja és kitüntetettje, a Magyar Orvostörténelmi Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja.

A Pro Cultura Hungarica és a Zsámboki Emlékérem tulajdonosa. 2007-ben a moldvai csángókról és az erdélyi székelyekről írt műveiért, valamint teljes munkásságáért a Francia Földrajzi Társaság egyik nagydíját adományozta részére.

(A világ legrégebbi, 1821-ben alapított földrajzi társasága minden évben, 10-12 kategóriában oszt díjat, köztük három nagydíjat, melyekből megközelítőleg minden másodikat külföldiek kapnak.)

Bernard Le Calloc’h tizedik éve jár előadást tartani Vácra, és hatodik tanulmánykötetét jelenteti meg a Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete, a Kucsák Könyvkötészet és Nyomda előállításban Címe: Kőrösi Csoma Sándor életútja képekben. 1996-ban készült el, Örvös Lajos fordításában, a magyar kiadás, Bernard Le Calloc’h: „Kőrösi Csoma Sándorral Nagyenyedtől a Himalájáig” című könyve.

A mostani kiadvány a korábbiaktól annyiban eltérő, hogy fényképek segítségével (és ahhoz kapcsolódó kísérő szöveggel) járjuk be azt az utat, melyet Kőrösi Csoma Sándor megtett „Nagyenyedtől a Himalájáig. A „Nagy utazás...” (Le grand voyage d’ Alexendre de Csoma de Körös. Le Calloc’h korábbi tanulmánykötetének eredeti címe.) a Balkánon, Egyiptomon, Szírián, Mezopotámián át Közép-Ázsiába viszi el az olvasót, hogy az erdélyi lelkésszel végül eljusson Indiába, majd Ladakba, és ahol. Kőrösi Csoma Sándor „utazása 1823. június 20-án” véget ért: Zanglában.

A felvételeket Bernard Le Calloc’h készítette.Látható a könyvben Kőrösi Csoma Sándorról készült egyetlen hiteles kép.

Az Egyesület által eddig kiadott: kis füzetben Vácott tartott előadását: II. Rákóczi Ferenc egyetlen unokájáról, valamint tanulmánykötetét (váci előadások is szerepelnek a kötetben): „Magyarok Franciaországban, franciák Magyarországon” címmel, „Magyar emlékhelyek Franciaországban” című könyvet, a következő évben: Magyar sorsok Párizsban” kötetet. Ebben több olyan neves magyar személyiségről szól, akik fényes pályát futottak be Franciaországban, vagy éppen kivándorlásra kényszerülve ez az ország nyújtott számukra menedéket. Néhány név:Kont Ignác, a félreismert úttörő; Herzl Tivadar Párizsban írta a „Der Judenstaat” című könyvét; Horn Emil, a Francia Akadémia kétszeres díjnyertes írója; Gyomai (Weiszberger) Imre, az ellenálló; Heltai Jenő, a Becsületrend lovagja; Kahán Tivadar és a párizsi Rádium Intézet; Dr. Mandl Lajos francia tudós, magyar hazafi vagy osztrák kém?
Ismert és kevésbé ismert személyiségei a magyar történelemnek.

2008-ban kiadott: Rákóczi és a franciák kötetében jórészt a fejedelem francia emigrációban töltött idejéről kapunk tájékoztatót, időrendi sorrendbe helyezve a rövid tanulmányokat, melyek önálló fejezetek (történetek). Megtudjuk, hogy a fejedelemnek csak a teste nyugszik Kassán, szívét, II. Rákóczi Ferenc végakaratának megfelelően, Louis Molitard Grosbois-ba, az ottani kolostorba, vitte.

Ritka, hogy egy nem magyar tudós ennyire elkötelezett legyen a magyar múlt kutatása iránt.

Székelyhidi Ferenc -

Ingyenes, anonim HunOpti önismereti tesztünkből te is megtudhatod mennyire látod optimistán a jelened. Kitölthető akár ide kattintva is: HunOpti

Szólj hozzá!

TE mit várnál el egy optimista partner,- barát társkereső oldaltól?

Hogy lehessen benne üzleti partnereket is keresni.
Nem várok el semmit, mert boldog párkapcsolatban élek.
Legyen videos bemutatkozási lehetőség.
Ingyenes legyen.
Csak társkereső nem érdekel, de barát, ismerkedős kvázi közösségi oldal, az igen.
korábbi szavazások