ÔĽŅ
Bejelentkezés: email cím: jelszó:

ok

optimista orsz√°gok

Thaiföld 100%Közép-Afrikai Köztársaság 100%Seychelle-szigetek 100%
Venezuela 100%Argentína 100%Szamoa 100%
Zimbabwe 100%Panama 93%Ruanda 87%
Amerikai Virgin-szigetek 77%Brunei 77%Ausztr√°lia 74%
Jord√°nia 73%Nicaragua 67%Szingap√ļr 67%
Ciprus 63%Namíbia 63%Olaszország 63%
Finnorsz√°g 62%G√∂r√∂gorsz√°g 62%√ćrorsz√°g 62%
Izrael 61%Azerbajdzsán 60%Maldív-szigetek 60%

nyitóoldal > hirek > Mosoly(NAP)hadjárat > Az optimizmusról

Az optimizmusról

2004.10.14.

Val√≥sz√≠nŇĪleg mindannyian tal√°lkoztunk m√°r azzal a v√©lem√©nnyel, hogy a magyarok pesszimist√°k.

Sokszor maguk a magyarok is hangoztatj√°k ezt, nem is igaz√°n gondolkozva rajta, mit is jelent egy eg√©sz nemzetet pesszimistak√©nt jellemezni. Vajon azt jelenti ez, hogy minden magyar sz√ľks√©gk√©ppen pesszimista? Vagy a legt√∂bben pesszimist√°k ugyan, de vannak kiv√©telek? Vagy nincsenek? Tal√°n a pesszimizmus is √∂r√∂klŇĎdŇĎ, sz√ľlet√©s√ľnk pillanat√°ban eld√∂nt√∂tt t√©ny, mint a szem√ľnk sz√≠ne, √©s hasonl√≥k√©ppen befoly√°solhatatlan? T√©nyleg semmi es√©ly√ľnk ennek a szomor√ļ t√©nynek a megv√°ltoztat√°s√°ra?

Az emberek t√∂bbs√©ge √°ltal√°ban hajlamosabb az optimizmusra, mint a pesszimizmusra, de az optimizmus kialakul√°s√°ban rengeteg k√ľlsŇĎ hat√°s j√°tszik szerepet: mindazok az √©lm√©nyek, amelyek gyermekkorunkban √©rtek, √©s felnŇĎttkorunkban is folyamatosan √©rnek benn√ľnket, √°lland√≥an form√°lva, alak√≠tva szem√©lyis√©g√ľnket. Mindezek a hat√°sok persze l√©nyegesen elt√©rŇĎek lehetnek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ adotts√°g√ļ, csal√°di h√°tterŇĪ, t√°rsadalmi helyzetŇĪ emberek eset√©ben, hiszen szŇĪkebb vagy t√°gabb k√∂rnyezet√ľnk sokban meghat√°rozza a r√°nk gyakorolt hat√°st. √Čppen ez√©rt lehets√©ges, hogy egy alapvetŇĎen pesszimista be√°ll√≠totts√°g√ļ k√∂rnyezetben, t√°rsadalomban √©lŇĎ ember k√∂nnyebben v√°lik maga is pesszimist√°v√°, mint akit k√∂zvetlen vagy t√°gabb emberi k√∂rnyezete p√©ld√°j√°val egy pozit√≠vabb hozz√°√°ll√°sra nevel. Ilyen √©rtelemben a pesszimizmus sajnos t√©nyleg "√∂r√∂klŇĎdik", √©s kialakulhat az a helyzet is, hogy egy t√°rsadalom, mivel folyamatosan √ļjratermeli a pesszimizmus "ut√°np√≥tl√°s√°t", v√©g√ľl t√∂bbs√©g√©ben val√≥ban pesszimist√°v√° v√°lik.

A t√°rsadalmi hat√°sok k√∂z√∂tt fontos szerepet j√°tszik az a k√©rd√©s, vajon az adott t√°rsadalomra az individualizmus vagy a kollektivizmus jellemzŇĎ ink√°bb. Individualista t√°rsadalomr√≥l akkor besz√©l√ľnk, ha az adott k√∂z√∂ss√©g sz√°m√°ra a legfŇĎbb √©rt√©kk√©nt az egy√©n mint √∂n√°ll√≥an √©rv√©nyes√ľlŇĎ f√ľggetlen ember jelenik meg. Azt hiszem, vitathatatlan, hogy Eur√≥pa, k√ľl√∂n√∂sen nyugat-Eur√≥pa t√°rsadalmai eset√©ben egyre ink√°bb egy ilyen tendencia k√∂vethetŇĎ nyomon.

Ezzel szemben egy kollektivista kult√ļr√°ban az egy√©nek √©rz√©kenyebben figyelik √©s erŇĎsebben k√∂vetik a k√∂z√∂ss√©g elv√°r√°sait, jobban alkalmazkodnak √©rt√©krendj√©hez. Ez√°ltal term√©szetesen hovatartoz√°s-√©rz√©s√ľk is nagyobb szerepet kap, hiszen a k√∂z√∂ss√©g szerves alkot√≥r√©szei, fontos szerepet j√°tszanak benne, ami persze egy√ļttal az individualista kult√ļr√°ban nevelkedett ember sz√°m√°ra szinte ismeretlen feleloss√©ggel, k√∂tŇĎd√©ssel is egy√ľtt j√°r. A kollektivista t√°rsadalomban √©lo ember az √©lettel val√≥ el√©gedetts√©get nem annyira saj√°t egy√©ni, hanem ink√°bb a t√°rsadalom √°ltal elfogadott m√©rc√©tŇĎl teszi f√ľggŇĎv√©. Kollektivista kult√ļr√°kkal tal√°lkozhatunk Eur√≥pa egyes vid√©kein (pl. D√©l-Olaszorsz√°gban, G√∂r√∂gorsz√°g t√∂bb r√©sz√©n), valamint √Āzsia, Afrika √©s D√©l-Amerika nagy r√©sz√©n.

√Čppen azokr√≥l az orsz√°gokr√≥l van itt sz√≥ teh√°t, amelyek lakoss√°ga a sz√©lesen elterjedt v√©leked√©s szerint vid√°m, derŇĪs n√©p, annak ellen√©re, hogy erre nyilv√°nval√≥ okuk a legt√∂bb esetben nincs, hiszen t√∂bbs√©g√ľkre bizonytalan politikai √©s anyagi k√∂r√ľlm√©nyek jellemzŇĎk. √ögy tŇĪnik, hogy a neh√©z helyzetŇĪ fejlŇĎdŇĎ orsz√°gokban a kollektivizmus, az optimista hozz√°√°ll√°s, a csal√°di √©s t√°rsadalmi √∂sszetart√°s hat√©kony fegyvernek bizonyulnak a depresszi√≥ √©s a rem√©nytelens√©g ellen.

Egy individualista kult√ļr√°j√ļ t√°rsadalomban azonban egy gyenge konfliktuskezel√©si k√©pess√©gekkel rendelkezŇĎ, esetleg √∂n√©rt√©kel√©si probl√©m√°kkal k√ľzdŇĎ ember sz√°m√°ra a kapcsolatok szem√©lytelens√©ge, a k√∂z√∂ss√©gi t√°mogat√°s hi√°nya, vagy a t√°rsadalmi energi√°tlans√°g tov√°bb nehez√≠theti a depresszi√≥b√≥l val√≥ kil√°bal√°st, s√ļlyosb√≠thatja pesszimizmus√°t, v√©gsŇĎ soron az egy√©n sz√©lsŇĎs√©ges elszigetelŇĎd√©s√©hez vezethet.

Mindez kor√°ntsem jelenti azt, hogy a depresszi√≥ vagy a pesszimizmus kialakul√°sa t√∂rv√©nyszerŇĪ, vagy egy√°ltal√°n sz√ľks√©gszerŇĪ lenne. Nem becs√ľlhetj√ľk le saj√°t szerep√ľnket az eg√©szs√©ges gondolkod√°sm√≥d kialak√≠t√°s√°ban, a mindennapi √©let√ľnk sor√°n ad√≥d√≥ szem√©lyes probl√©m√°ink kezel√©s√©hez val√≥ pozit√≠v hozz√°√°ll√°sban. Az egy√©n d√∂nt√©se, hogy hajland√≥-e saj√°t maga sz√°m√°ra pozit√≠v, optimista √©letszeml√©letet kialak√≠tani, ak√°r a t√°rsadalmi tendenci√°k √©s hat√°sok ellen√©re is. Legink√°bb rajtunk m√ļlik teh√°t, mennyire vagyunk k√©pesek tov√°bbl√©pni egy saj√°t magunk √©s csal√°dunk, bar√°taink sz√°m√°ra is vonz√≥bb, eg√©szs√©gesebb szem√©lyis√©g kialak√≠t√°sa ir√°ny√°ba. Ebben alapvetŇĎ szerepet kap a pozit√≠v, optimista szeml√©let. De mi mindent is jelent val√≥j√°ban ez a sz√≥: optimizmus?

Az optimista ember √°ltal√°ban hajlamos a legkedvezŇĎbb v√©gkifejlet elv√°r√°s√°ra. Ez nem jelent passz√≠v v√°rakoz√°st, hiszen √©ppen az aktivit√°s, a szem√©lyes hat√©konys√°g az egyik legfontosabb jellegzetess√©ge az optimista szem√©lyis√©gnek. Persze lehet a szerencse is az optimizmus forr√°sa, de √©pp√ļgy lehet az eredm√©nye is. Az optimista ember gyakrabban √©rzi mag√°t szerencs√©snek, mert k√©pes arra, hogy a dolgok v√©letlenszerŇĪ alakul√°s√°t a saj√°t jav√°ra ford√≠tsa, a sors kisz√°m√≠thatatlan szesz√©lyeiben szerencs√©s lehetŇĎs√©geket fedezve fel. Alkalmazkod√≥k√©pess√©g√©vel cs√∂kkenti azoknak a lehets√©ges kimeneteleknek a sz√°m√°t, amelyek sz√°m√°ra elviselhetetlen helyzetet teremten√©nek, ezzel n√∂velve es√©ly√©t a szerencs√©s v√©gkifejletre.

Aktivit√°suknak √©s j√≥ probl√©mamegold√≥ k√©pess√©geiknek k√∂sz√∂nhetŇĎen az optimista emberek √°ltal√°ban jobb k√∂z√©rzetrŇĎl is sz√°molnak be. K√∂zismert t√©ny, hogy k√∂z√©rzet√ľnk k√∂zvetetten befoly√°ssal van eg√©szs√©gi √°llapotunkra is, √≠gy nem csoda, hogy az optimist√°k √°ltal√°ban jobb eg√©szs√©gi √°llapotnak √∂rvendhetnek, mint a pesszimist√°k; √ļgy tunik, immunrendszer√ľkre is kihat optimizmusuk, akt√≠v √©s hat√©kony muk√∂d√©sre serkentve azt.

K√ľlsŇĎ-belsŇĎ kontroll √©s optimizmus-pesszimizmus

K√∂z√©rzet√ľnket, sŇĎt, sok esetben teljes√≠tm√©ny√ľnket is nagy m√©rt√©kben befoly√°solhatja, mennyire √©rezz√ľk magunkat az esem√©nyek ir√°ny√≠t√≥j√°nak, milyen okokkal magyar√°zunk bizonyos t√∂rt√©n√©seket.

√Črdemes megfigyelni magunkon, hogy amikor siker vagy kudarc √©r, milyen magyar√°zatot adunk erre. Vajon a t√∂rt√©nteket a k√ľlsŇĎ k√∂r√ľlm√©nyeknek, szerencs√©nek, vagy √©ppen balszerencs√©nek tulajdon√≠tjuk? Esetleg felismerj√ľk, hogy milyen viselked√©s√ľnk, esetleg akaratlan tett√ľnk vezetett a kialakult helyzethez?

Sz√°mos vizsg√°lat eredm√©nyei bizony√≠tj√°k, hogy azok az emberek, akik √ļgy √©rzik, hogy saj√°t kez√ľkben tartj√°k az √©let√ľket meghat√°roz√≥ esem√©nyek ir√°ny√≠t√°s√°t, optimist√°bbak √©s hat√©konyabbak, mint azok, akik ezeket az esem√©nyeket t√∂bbnyire k√ľlsŇĎ okoknak tulajdon√≠tj√°k. Az is kider√ľlt, hogy azok, akik √ļgy gondolj√°k, hogy fontos k√©pess√©gek birtok√°ban vannak, azt is gondolj√°k, hogy az eg√©szs√©g√ľket fenyegeto vesz√©lyeket is k√©pesek cs√∂kkenteni. Nem tudhatjuk, hogy ez a v√©leked√©s val√≥ban megalapozott-e r√©sz√ľkrol, az azonban igen val√≥sz√≠nŇĪ, hogy aki kontroll√°lhat√≥nak tartja eg√©szs√©g√©t, t√∂bbet fog tenni annak v√©delme √©rdek√©ben, mint az, aki √ļgy hiszi, hogy mindezek a dolgok kiz√°r√≥lagosan term√©szeti vagy m√°s nagy hatalm√ļ erŇĎk ir√°ny√≠t√°sa alatt √°llnak.

Azt, hogy ki mennyire tartja ir√°ny√≠that√≥nak √©lete alakul√°s√°t, erŇĎsen befoly√°solj√°k gyermekkori √©lm√©nyei. A kev√©sb√© t√°mogat√≥, hideg, t√°vols√°gtart√≥, vagy esetleg √©ppen t√ļls√°gosan v√©delmezŇĎ sz√ľlŇĎk gyermekei gyakran szenvednek √∂n√©rt√©kel√©si probl√©m√°kt√≥l, depresszi√≥ra hajlamosakk√°, rem√©nyvesztett√© v√°lhatnak.

A csal√°di k√∂rnyezet az√©rt is elsŇĎdleges fontoss√°g√ļ, mert gyermekkorban az ember √∂nmag√°r√≥l fŇĎleg a sz√ľlŇĎk √©s a k√∂zvetlen k√ľlsŇĎ k√∂rnyezet meg√≠t√©l√©se alapj√°n alak√≠tja ki v√©lem√©ny√©t. A biztat√≥, t√°mogat√≥ sz√ľlŇĎi magatart√°s √≠gy tart√≥s pozit√≠v hozz√°√°ll√°st eredm√©nyezhet, m√≠g a sz√ľlŇĎk negat√≠v visszajelz√©sei a k√©sŇĎbbiekben is arra k√©sztetik az embert, hogy a negat√≠v esem√©nyekre helyezzen fokozott hangs√ļlyt. Ilyen esetekben az emberek saj√°t teljes√≠tm√©ny√ľket m√©g akkor is alacsonyabbra √©rt√©kelik t√°rsaik√©n√°l, ha egy√©bk√©nt az objekt√≠v m√©rc√©vel m√©rve egyenrang√ļ a t√∂bbiek√©vel.

Az optimista szem√©lyis√©g stresszhelyzetben az √ļgynevezett ‘probl√©mak√∂zpont√ļ’ megold√°si strat√©gi√°hoz folyamodik: igyekszik a stressz forr√°s√°t megtal√°lni √©s megsz√ľntetni, ahelyett, hogy lemondana azokr√≥l a c√©lokr√≥l, amelyekben megg√°tolja a felmer√ľlt konfliktushelyzet, csak az√©rt, hogy menek√ľlj√∂n a helyzet okozta kellemetlen √©rzelmektol. Pozit√≠v l√°t√°sm√≥dja nemcsak abban seg√≠ti, hogy minden lehetŇĎs√©get megragadjon a helyzet kezel√©s√©re, de abban is, hogy ha m√©gis kudarcot vall, k√∂nnyebben elfogadja a megv√°ltoztathatatlan t√©nyeket, m√©g ha sz√°m√°ra kellemetlenek is. M√©gsem tulajdon√≠t t√ļlzott fontoss√°got a negat√≠v esem√©nyeknek, sz√°m√°ra annak van jelentŇĎs√©ge, az a val√≥s√°g, amit el√©rt, amiben sikeresnek bizonyult.

A stresszhelyzetek felold√°s√°ban, negat√≠v befoly√°suk cs√∂kkent√©s√©ben fontos szerepet kap a humor√©rz√©k. Ha k√©pesek vagyunk egy helyzetben felfedezni a m√°r-m√°r a lehetetlent s√ļrol√≥ abszurdit√°st, azonnal m√°s megvil√°g√≠t√°sban, m√°s szempontb√≥l, elfogulatlanabb szemmel tudjuk szeml√©lni az adott helyzetet √©s benne saj√°t magunkat. A humoros szeml√©let √°ltal biztos√≠tott t√°vols√°g meg√≥v att√≥l, hogy egyre m√©lyebbre mer√ľlve "belefulladjunk" gondjainkba, lehetŇĎv√© teszi, hogy az ak√°r k√≠m√©letlen√ľl kritikus k√ľlsŇĎ szeml√©lŇĎ helyzet√©bŇĎl megtal√°ljuk a ‘bel√ľlrŇĎl’ esetleg l√°thatatlan megold√°st.

Ha nem engedj√ľk meg magunknak, hogy ak√°r √©ppen a humor seg√≠ts√©g√©vel n√©ha kil√©pj√ľnk a probl√©m√°t okoz√≥ helyzet √∂rd√∂gi k√∂r√©bŇĎl, sajnos k√∂nnyen azt tapasztalhatjuk, hogy erŇĎfesz√≠t√©seink hi√°baval√≥ak, √©s ennek a tapasztalatnak az √°ltal√°nos√≠t√°sa m√°r igen vesz√©lyes lehet. Mivel az √°lland√≥sult stressz √©lm√©nye k√∂nnyen depresszi√≥hoz vezethet, s√ļlyos depresszi√≥s √°llapot lehet a szomor√ļ eredm√©nye a pesszimizmussal egy√ľtt j√°r√≥ gyenge konfliktuskezel√©si k√©pess√©geknek. A gyakori stresszhelyzet, k√ľl√∂n√∂sen sikeres megold√°si strat√©gi√°k hi√°ny√°ban, hozz√°j√°rulhat a szenved√©lybetegs√©gek kialakul√°s√°hoz, √≠gy k√∂zvetlen m√≥don vesz√©lyezteti a fizikai eg√©szs√©get is.

A kudarc√©lm√©nyek elker√ľlhetetlens√©g√©be vetett hit eredm√©nyek√©ppen kialakult passzivit√°s ugyanis val√≥sz√≠nŇĪleg val√≥ban tov√°bbi kudarcot fog eredm√©nyezni, ami m√©g ink√°bb al√°t√°masztja a tehetetlens√©g√ľnkbe vetett hitet, tov√°bb s√ļlyosb√≠tva a passzivit√°st, √©s ezt az √∂nmag√°t gerjesztŇĎ folyamatot m√°r bizony neh√©z megford√≠tani, vagy ak√°r meg√°ll√≠tani. Az √°lland√≥sult kudarc√©lm√©ny, frusztr√°ci√≥ pedig nemcsak a depresszi√≥ kialakul√°s√°nak kedvez, de n√∂veli az agresszivit√°st is, √©s ezt vagy k√∂rnyezet√ľnk s√≠nyli meg keservesen, vagy mi magunk, att√≥l f√ľggŇĎen, hogy agresszi√≥nkat kifel√© vezetj√ľk le, vagy magunk ellen ford√≠tjuk azt.

A t√°rsadalom eg√©sz√©rŇĎl kialakult pesszimista sztereot√≠pi√°k egyik legnagyobb vesz√©lye, hogy √∂nmagukat beteljes√≠tŇĎ j√≥slatk√©nt mŇĪk√∂dhetnek, a tendenci√°k t√∂rv√©nyszerŇĪs√©gk√©nt val√≥ kezel√©se √∂rd√∂gi k√∂rk√©nt tov√°bb m√©ly√≠ti a probl√©m√°t.

Az egészséges gondolkodásmód, a problémák kezeléséhez való pozitív hozzáállás kialakításában maga az egyén is nem elhanyagolható szerepet játszik. Az egyén döntése, hogy hajlandó-e a maga számára pozitív, optimista életszemléletet kialakítani, akár a társadalmi tendenciák ellenére is.

A ment√°lisan eg√©szs√©ges szem√©ly nem felt√©tlen√ľl veszi tudom√°sul az √©let dolgait a maguk teljess√©g√©ben; mivel rendelkezik olyan kapacit√°ssal, amellyel k√©pes elferd√≠teni a realit√°st √ļgy, hogy √∂nbecs√ľl√©s√©t erŇĎs√≠tse, fenntartsa saj√°t szem√©lyes hat√©konys√°g√°ba vetett hit√©t, √©s elomozd√≠tsa optimista j√∂vŇĎk√©p√©nek alakul√°s√°t.

Az a szem√©ly, aki negat√≠v vagy ambivalens inform√°ci√≥k ellen√©re pozit√≠v √©nk√©ppel rendelkezik, hisz szem√©lyes hat√©konys√°g√°ban, √©s optimista a j√∂vŇĎj√©t illetŇĎen, feltehetŇĎen boldogabb, produkt√≠vabb, mint az, aki ezeket az inform√°ci√≥kat pontosan √©szleli, √©s be√©p√≠ti √©nk√©p√©be, vil√°gk√©p√©be, illetve a j√∂vŇĎrŇĎl alkotott elk√©pzel√©seibe.

dr. Cronio Pérez

JAVASOLT K√ČRD√ČSEK

1. Mennyire optimista, illetve pesszimista a közvetlen környezeted, a barátaid, családod, társaid?
2. Seg√≠ten√©l olyan embernek, bar√°todnak, akirŇĎl tudod, hogy kev√©sb√© optimista? Szerinted sz√ľks√©ge van seg√≠ts√©gre?
3. Mennyire tudod irányítani saját életedet?
4. Tisztában vagy képességeiddel, pozitív tulajdonságaiddal?
5. Sorold fel vagy írd le 5 pozitív személyes tulajdonságodat.
6. Mennyire tudsz számítani barátaidra, társaidra, családodra?
7. Gyakran ker√ľlsz stresszhelyzetbe?
8. Ha bajba ker√ľlsz, k√ľlsŇĎ seg√≠ts√©gre v√°rsz, vagy ink√°bb a saj√°t akaratoddal pr√≥b√°lod megoldani a probl√©m√°t?
9. Szeretsz panaszkodni, szomorkodni vagy inkább cselekedni, boldogan élni?

Ingyenes, anonim HunOpti √∂nismereti teszt√ľnkbŇĎl te is megtudhatod mennyire l√°tod optimist√°n a jelened. Kit√∂lthetŇĎ ak√°r ide kattintva is: HunOpti

Szólj hozzá!

TE mit v√°rn√°l el egy optimista partner,- bar√°t t√°rskeresŇĎ oldalt√≥l?

Hogy lehessen benne √ľzleti partnereket is keresni.
Nem várok el semmit, mert boldog párkapcsolatban élek.
Legyen videos bemutatkoz√°si lehetŇĎs√©g.
Ingyenes legyen.
Csak t√°rskeresŇĎ nem √©rdekel, de bar√°t, ismerkedŇĎs kv√°zi k√∂z√∂ss√©gi oldal, az igen.
kor√°bbi szavaz√°sok