Bejelentkezés: email cím: jelszó:

ok

optimista országok

Seychelle-szigetek 100%Thaiföld 100%Zimbabwe 100%
Argentína 100%Venezuela 100%Közép-Afrikai Köztársaság 100%
Ruanda 97%Kongói Dem. Közt. (Zaire) 96%Panama 93%
Brunei 77%Amerikai Virgin-szigetek 77%Ausztrália 74%
Jordánia 73%Szingapúr 67%Nicaragua 67%
Olaszország 64%Namíbia 63%Ciprus 63%
Finnország 62%Görögország 62%Írország 61%
Izrael 61%Egyiptom 60%Azerbajdzsán 60%

nyitóoldal > hirek > Mosoly(NAP)hadjárat > A mosoly, a humor és a nevetés

A mosoly, a humor és a nevetés

2004.10.14.

Az öröm és a vidámság érzelmét életünkben a történelem során mindig fontosnak tartották.

Hétszáz évvel ezelőtt így írt erről egy német Domokos-rendi szerzetes és misztikus író, Eckhart mester (1260-1327): "Ha az Atya ránevet a fiúra és az visszanevet, a nevetés jókedvet kelt és a jókedv örömöt teremt, és az öröm szeretetet szül és a szeretet hívja elő a Lelket és teremti meg a Szentháromságot" (idézi Erich Fromm).

A mosoly és a nevetés a vidámság, a jókedv érzelmi kifejeződése. Az embernél ezekben az arckifejezésekben a fogsort kivillantó, alárendelődést jelző grimasz (mosoly) és az elengedett, nyitott szájú játékos arc (nevetés) keveredik, amelyek a nem emberszabású majmoknál is megfigyelhetők. Eredetükkel az etológusok foglalkoznak, s abban megegyeznek, hogy közöttük csak intenzitásbeli különbségek vannak. Barátságosságot és játékosságot, biztonságot közölnek. A vidámságot, a jókedvet sokféle tényező váltja ki: a vicc, a karikatúra, a mulatságos történet, film, komédia, zene; a csiklandozás, mások nevetése, mozgásos játékok, mint a tánc, a tabu megsértése; s csökkenti kiválthatóságának küszöbét a jó hangulat és emeli a negatív állapot.

A jótékony, pezsdítő, felszabadító hatású humor és nevetés Renard szerint "az elme mindennapos tisztálkodása"; Kant szerint a remény és az alvás mellett leghatásosabb felfrissítőnk, amit az ember az égtől kapott "az élet sok viszontagságának ellensúlyozásául". Eötvös Károly "A tihanyi barátok" címu elbeszélésben gyógyszer: " S betegnek a gyógyulást s az aggnak az élni való erőt - írja - a jóízű nevetés legalább megadja oly mértékben, mint az üdítő álom. És sokkal nagyobb mértékben, mint a sok kinin, szalicil, ipekakuána, antipirin, ópium, morfium, jód s az egyéb százféle por, folyadék és kenőcs".

A modern fiziológiai kutatásokat végző amerikai orvos, W. F. Fry a humort "az élet megmentőjének" nevezi olyan életet veszélyeztető betegségekkel kapcsolatban, mint a szívroham, a rák és az agyvérzés. A vidám nevetés, mint állítja Fry, ellentétes hatású a szívroham bizonyos kockázati tényezőivel: egyfajta fizikai megterhelésről gondoskodik, csökkenti a stresszhatást, hozzájárul a düh és az ellenséges indulatok, a feszültség csökkentéséhez; a rákbetegeknél segíthet a fájdalom tűrésében, megszabadulni az érzelmi lehangolódás szorításából, s még az agyvérzések esetében is megkockáztatható megelőző hatásáról beszélni.

Intellektuális alternatívát jelent a humor és a nevetés a nyílt erőszakkal szemben. Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus szerint " a humor és a tudás a civilizáció két nagy reménye". Az agresszióról írt könyvében miután megállapítja, hogy az értelem által irányított nevetés az ellenség, a hazugság leleplezésére szolgáló eszköz, úgy véli: "áldás a humor, és olyan üdvös eszköz, amely a mai korban a túlterhelt felelősségvállaló erkölcsnek méltó szövetségese tud lenni". Akik nevetnek nem használnak fegyvert; a vicc, a szatíra, a karikatúra, az irónia intellektuális és szelíd ártó szándékot képviselnek a harag és a düh nyílt kifejezésével szemben. Hatástalanítja a kritikát, de kimondja az igazságot. A személy oldaláról nézve a humor az egészséges alkalmazkodás, a megküzdés eszköze, az érett személyiség egyik fontos jellemzője. A humor a belso szabadság ("A szabadság viccet szül, s a vicc szabadságot" - mondta Jean Paul) és az erős személyiség nélkülözhetetlen tartozéka.

A humor össze nem illő és meglepő elemeket rejt, mert van felfedező, problémamegoldó tartalma, ezért is lehet a humor az értelem játékos kihívásának élvezetéből fakadó örömforrás. Ezt az elemet hangsúlyozza Artur Koestler a kreativitásról írt könyvében. Szerinte a humor az "egy helyzet vagy gondolat két lényegében eltérő vonatkoztatási keretben való felfogásából, észleléséből" származik. Az összekapcsolódás, biszociáció által, két gondolatkör, amelyek között nem volt értelmes kapcsolat, hirtelen hasonló gondolatmenet részévé válik. Egy másféle játékszabály vagy másféle logika felfedezésével hirtelen az egyik értelmezési keretből egy másikba lépünk. Koestler szerint a humor és a tudományos felfedezések, művészi alkotások születését eredményező gondolkodás hasonló folyamatok; az ötletgazdagság (kreativitás) és a humor között szoros kapcsolat van.

A köznyelv általában jó humorérzékűeknek nevezi azokat az embereket, akik értik a viccet. A humorérzékkel kapcsolatos kutatásokban a pszichológusok személyiségteszteket dolgoztak ki. Azt vizsgálva, hogy a különböző személyiségtípusokba besorolható embereket milyen viccek kedvelése jellemzi, úgy találták, hogy a kifelé nyitott, társaságkedvelő, izgalmakat kereső, beszédes, kockázatokat kedvelő, optimista, aktív (extrovertált) személyek inkább kedvelik a rejtett motivációs (agresszív vagy szexuális) tartalmú vicceket. Az ellenkező típusba tartozó csendes, visszahúzódó, megfontolt, fegyelmezett (introvertált) személyek (Eysenck személyiségtípusai) pedig az intellektuálisabb, nonszensz humort kedvelik jobban. A személyiségi sajátosságok már gyerekkorban megmutatkoznak az impulzív és nem impulzív gondolkodású-tempójú gyerekek viccmegértésében, bár a humor elsősorban társas jelenség, s a társas modellnek nagy szerepe van alakulásában.

A humor és a nevetés társas szerepére mutattak rá például a hatvanas évek elején Coser elemzései, aki többek között egy elmekórház orvosi ülésein tanulmányozta, a néhány hónap alatt elhangzott humoros megjegyzéseket. A megjegyzések irányulása alapján megállapítható volt, ki hol helyezkedik el a csoportban. A humor célzások általában "lefelé" irányultak. A viccelődésrol, ugratásról, "tréfás kapcsolatról" azóta számos kutatást végeztek ipari környezetben, s kiderült: tükrözi a munkakapcsolatokat, az irányítás módjait. A humornak, viccelődésnek jelentos szerepe van a csoporton belüli hely kialakításában, a csoportba kerülo új személyek "betanításában", a normák közvetítésében, a csoporthoz tartozás érzésének elmélyítésében. A humor segít a szociális normákhoz való igazodásban; nem csak a fölérendelt (a "főnök") személy eszköze, hanem a vezető és a beosztottak távolságának csökkentését, a konfliktusok feloldását is szolgálja. Mint kimutatták, a sokat viccelők problémamegoldását, teljesítményét fokozza a "na, most már fogjunk neki a komoly munkának..." helyzet.

A nagy humanista, szent és mártír Morus Szent Tamás (1478-1535) imádságba foglalta a humorérzéket: "...Uram, adj nekem humorérzéket s kegyelmet, hogy megértsem a tréfát, s így ismerhessem azt az örömet, amit az élet nyújt és azt továbbadhassam másoknak is.... Ámen." (idézi Sík Sándor).

Séra László, ELTE - pszichológus

JAVASOLT KÉRDÉSEK

1. Általában milyen a közérzeted?

2. Sokat mosolyogsz?

3. Milyen a humorérzéked?

4. Előfordult már veled, hogy egy mosoly segítségével megelőztél, megmentettél egy kellemetlen helyzetet?

5. Próbálj másokat is mosolygásra késztetni!

6. Most pedig: mosolyogj!!

7. Nevetés!!

8. Hangos kacagás...

Ingyenes, anonim HunOpti önismereti tesztünkből te is megtudhatod mennyire látod optimistán a jelened. Kitölthető akár ide kattintva is: HunOpti

Szólj hozzá!

Mennyire tartod magadat tudatos embernek?

Igen. Tudatos vagyok az étkezésben.
Igen. Tudatos vagyok a környezetem védel/mében.
Igen. Tudatos vagyok a gondolataim befogadásában.
Nem tudom. Tudatosság? Az valami úri huncutság?!
Nem. Ahogy esik ugy puffanOK.
korábbi szavazások