Bejelentkezés: email cím: jelszó:

ok

optimista országok

Közép-Afrikai Köztársaság 100%Venezuela 100%Zimbabwe 100%
Thaiföld 100%Argentína 100%Ruanda 97%
Kongói Dem. Közt. (Zaire) 96%Panama 93%Ausztrália 82%
Brunei 77%Amerikai Virgin-szigetek 77%Jordánia 73%
Szingapúr 67%Nicaragua 67%Olaszország 67%
Ciprus 63%Namíbia 63%Írország 63%
Finnország 62%Görögország 62%Egyiptom 60%
Maldív-szigetek 60%Izrael 58%Liechtenstein 56%

nyitóoldal > forum > Miért jó magyarnak lenni?

A weblap ezen funkciójához be kell jelentkeznie a rendszerbe.

Amennyiben még nincs felhasználóneve, jelszava itt regisztrálhat!

[1]
Miért jó magyarnak lenni?, Rácz Zoltán, 2011-05-31 08:57:56
A nyelvünk tényleg eredeti!

Egy külföldi nemzetközi táborban feljöttek a nyelvi különbségek, és elkezdtünk egymás nyelvéről beszélni, hogy melyik nyelv melyikre hasonlít, pl. a holland az angolra, meg, hogy melyik milyen hangzású, kemény, lágy, és ott kérdeztem, hogy a mienk, a magyar melyikre hasonlít, illetve bármilyen véleményt kérek róla, mivel én nem tudom külsősként látni.

Erre vagy negyedórán keresztül csak a magyart taglalták, és azt mondták, hogy nem hasonlít egyik nyelvre sem, talán egy-két szó német és orosz hangzású (itt a jövevényszavakra gondoltam elsőre :) ). Maga hangzásilag is nem tudtak semmi leírhatót mondani róla, ők azt mondták, hogy "különleges", vagy varázslatos. Még az akcentusomra annyit mondtak, hogy kicsit franciás :O
Lényeg, a lényeg, hogy tényleg egyedi, és különleges nyelvünk van, amit mostanában egyre több hazai, és NEMZETKÖZI tudós is bebizonyít, hogy ősi erőtől duzzad, és lényegében egyik nyelvre sem hasonlít. É maga a nyelv, és annak szervezete, mindene tartalmazza az emberi szeretetet, az összefogást, a fejlett idilli társadalmak felfogását. Csak gondoljunk bele, hogy mellérendelő szerkezetű nyelv (nincs férfi és nőnem, stb.) az egész világon csak két helyen van, egyik az ausztráliai aboriginek, a másik meg a magyarok.
Erről egyre több és több valódi tudományos szakirodalom jelenik meg, sőőt, most már a genetika és egyéb egzakt tudományok is bizonyítják, hogy nemhiába utálnak minket Európa közepén, hisz amíg a népek (kelták, germánok, kunok, hunok, szlávok, gepidák, avarok, stb) jöttek, mentek, különböző társadalmi és civilizációs szinteken, addig a magyarok a jégkorszak óta mindenkit fejlett eszmei szintet képviselve befogadtak, és megvédtek mindenkitől, aki csak cél nélkül fosztogatva gyilkolásztak. Ez nem fikció, hanem érvekkel alátámasztott tények.

Szummázva a magyaroknak a nyelvükben van kódolva az emberiség szereteten alapuló összefogása. Mi mindent és mindenkit elviselünk, mindenkit befogadunk, kisegítünk, a jót feltételezünk mindenkiről, és ezt nem ránk parancsolják, hanem természetünkből fakad a jóindulat. Engem mindig örömmel tölt el, mikor egy külföldi megáll egy parkolóban nálunk, és szinte majdnem mindig mosolyogva száll ki az autóból, mint aki valami mennyországban van :) :) :)
Miért jó magyarnak lenni?, , 2011-05-09 13:45:36
A nyelvünkre vagyok a legbüszkébb, szerintem a mi nyelvünk az egyik legkifejezőbb, és éppen ezért olyan nehezen megtanulható.

Minden, ami antioxidáns.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2011-05-09 13:43:48
A nyelvünkre vagyok a legbüszkébb, szerintem a mi nyelvünk az egyik legkifejezőbb, és éppen ezért olyan nehezen megtanulható.

Minden, ami antioxidáns.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2011-04-26 09:25:13
A találékony Kempelen Pázmándi Farkas (1734-1804) Pozsonyban született. Nagyon alapos megfigyelésen alapuló beszélő gépeket és motoros szövőszékeket szerkesztett, valamint ő szerkesztette a pozsonyi pontonhidat. Ő volt az első, aki vakok számára olvasható írásrendszer kialakításán dolgozott. Legragyogóbb találmánya a sakkozó gép.

Jelki András (1730-1783) egy bajai kalandvágyó szabó volt, aki a Holland kormány japán követe lett.

Benyovszky Móric (1741-1786) a kalandok legendás szerelmese a lengyel szabadságharcokban küzdött, ahol az oroszok elfogták, és Kamcsatkába hurcolták. Később megszökött. Háromszáz katonával - hogy az őt küldő franciákat csodálatra késztesse - Madagaszkárba ment, ahol e sziget szeretett kormányzójává vált.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2011-04-26 09:24:43
Ségner János (1704-1777) fizikus és orvos Pozsonyban született. Szakmai útja a Jénai Egyetem tanáraként kezdődött Németországban, Göttingen és Halle közbeeső állomásokkal. Segner volt az első, aki először fedezte fel azt, hogy a fény időben terjed. Legjobban ismert találmánya a Ségner kerék, mely a reactive turbinák és motorok őse, s ezeket a mai lökhajtásos gépeknél is használják.

Balsaráti János Vitus (1529-1575) V. Pál pápa orvosa volt. Gyöngyösi János (1707-1769) Erzsébet és Katalin orosz cárnők udvari orvosa volt.

A világ első Műszaki Intézete, a budai Institutum Geometricum 1782-ben nyitotta meg kapuit.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2011-04-26 09:24:20
Ugyancsak magyar alapozta meg az angol üveg-ipart 1556-ban. A Worchester-Strombridge üveggyár melletti dombot máig is "Hungarian Hill"-nek, magyar dombnak hívják.

Rettenetes Iván magyar kohósokat alkalmazott olvasztó-kohóinál.

A 16. században a magyarok Verancsics Faustus-tól (1551-1617), a veszprémi vár kapitányától örökölték a merőleges tengelyű szél-turbinát. Ugyancsak ő volt az ejtőernyő felfedezője, ami a török elől való menekülők előtt nyitotta meg az utat.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2011-04-26 09:23:51
Egy papírgyárat Margittan alapítottak 1546-ban, messze megelőzve ezzel Angliát. A 16. század közepén I. Erzsébet angol királynő bányászokat hozatott Légrádról Angliába, hogy megtanítsák az ottaniakat a korszerű bányaszerkezet építésére, s arra, hogy hogyan lehet alagutakat vízmentesíteni. Ugyanezen bányászok vezették be a vonatok fa-vágányon való közlekedésének a módját. Az angolok megtanulták a házak faszerkezetek való építését, melyet a mai napig is "Hungarian riffle"-nek hívnak; a vasolvasztó kohókat "Hungarian mill"-nek hívják Angliában.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2011-04-26 09:23:09
Az első közkönyvtár már a 15. században működött Bártfán. Az egyház működtette és később a helyi hatóságok vették át.

Az első jelentős számtan-tanulmányt Mester György írta latin nyelven a Németalföldön, 1499-ben.

Bagellardus Pál 1472-ben már írt könyvet a gyermekbetegségekről; János 1358-ban írt az orvostudományról; Dénes oktant (logikát) tanított 1474-ben a bolognai egyetemen, ahol Gergely is ugyanezt tanította.

Budai Briccius a prágai egyetem rektora volt 1415-ben, ugyanezen idő alatt Pannonius Christopher is ezt a tisztet töltötte be egyszer, Bálint pedig négyszer volt a Kőnigsbergi Egyetem rektora.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2011-04-26 09:22:27
Az első magyar iskolát a tizedik század fordulóján alapította Géza fejedelem, a Szent Benedek renden belül.

Az első magyar egyetemet Nagy Lajos királyunk alapította a 14. században Pécsett. A Buda-i egyetemet Zsigmond király alapította a 14. század elején. A négytagozatos Pozsonyi Egyetemet 1467-ben építették, a nagyszombati Pázmány egyetem 1635-ben nyitotta meg kapuit, 1777-ben Budára költözött, majd Pesten állapodott meg.

Könyvek szükségesek a tudományos ismeretek terjesztéséhez. A legelső könyvet Mátyás király uralkodása alatt nyomtatták Magyarországon, megelőzve Angliát, Svédországot és Spanyolországot.[1] Ezt 1483-ban Budán nyomtatták Hess Endre nyomdájában; a könyv címe a jellemző: "Chronica Hungarorum".
Miért jó magyarnak lenni?, Békefalvi Zoltán, 2011-02-04 21:28:00
Mert itt a kárpátmedencében a Magyarok ezeréves névjegyet tettek le...
Tudja itt mindenki ( Európában ), hogy kik vagyunk... :) Prüszkölnek is eleget e miatt... :)
Miért jó magyarnak lenni?, , 2010-02-20 09:50:24
Helgám! Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel Heyne honában Hannoverben hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért Hansot és Herbertet. Hetedikén hétfőn hárman Hédivel Hugóval, (Holland házaspár) Hágából, Helsinkibe hajóztunk. Hédi horgolt hímzett. Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott, hogy Horatiusnak hódoljon. Hajósaink hevenyészett hálóval horoggal hitvány heringet halásztak. Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsónakként himbálták, hányták Herkulesünket. Helsinki hídjai, hétemeletes házai, hatalmas hengerműve, hőerőművei hatásosak. Harisnyagyárai, húsüzemei hetedhét határban híresek. Huszonharmadikán hangversenyen Händel, Haydn, Hubai hegedűversenyét hallgattuk. Hébe-hóba hülyéskedtünk, hotelünk halljában huncutkodtunk, hatásos históriákkal hárijánoskodtunk. Havazik Helsinkiben. Hó hull háztetőkre, hídakra, halpiacokra. Hódprémet, hócipőt, halinacsizmát hordanak. Hómunkásaik helytállását három havilap hírdeti. Hannoiból háborús híreket hoznak, heves harcokról, holnapi hidrogénbombákról. Harctereken háborútól, himlőtől, hastifusztól, hepatitisztől hullanak hajszolt halandók. Hőmérőnk higanyszála hajnalban húszig húzodik. Háromnegyed hétkor hosszan hangzik Helsinki harangszava. Hiva, huomenta! (jó reggelt) Hallani helyenként. Hotelünk hangulatos, hanem hálószobáink huzatosak hidegek. Helységeiben hintaszékek, heverők háziszőttesekkel. Heveny hörgő huruthoz hamar hozzájutottam, hevertem huzamosan. Hotelbéli hálótársaink hűvösek, hozzánk. Hugó hajnali háromkor horkol helytelenkedik, hangulatuk haragosra hanyatlik. Hideg hétköznapokon ha hétkor holdfénynél hólabdázunk, hokizunk, helsinkiek helyeslő huj huj haját hallgatjuk. Hétvégi hóbortunk hógolyózás. Hokizás helyett hol huszonegyezéssel, hol hubertusz hörpintgetésével hevülünk, hűségünket holtig halasszuk. Hédi Helsinki hölgyekkel hímző hobbijának hódol. Holnapra helikopterrel Hamenlinába hívnak Hejkéék. Harmincezres helység, hazai hatvanunkhoz hasonlít. Hadtörténész haveromnál, Hejkééknél hálok. Hiába hagytalak Helgám Hegyeshalomnál, harmatarcod, hattyúnyakad, hollóhajad, hazaszólít Hejkéék honából. Hazahív Hungária! Hosszú hontalanságomból, húsvétra hazaérkezem hozzátok Hevesbe. Hermelinbunda hízelegne hiúságodnak ha hozzáférhető? Hajnalkának helyes hósapkát, Hubának hullámvasútat helyeztem hátizsákomba, Hugónak homokozójátékot, horgászfelszerelést hozok. Hármótok hijján honvágyam hétről-hétre hatalmasodik. Hiszem, hogy húsvétkor hiánytalanul helyreáll harmónikus házasságunk, Hevesben, házunkban húsvétolhatunk. Helsinkiben halak havának huszonhetedikén Hű Henriked
Miért jó magyarnak lenni?, Szalai Kata, 2010-01-01 18:38:00
Mert csak mi hallgathatjuk meg szilveszter éjjel a Himnuszt :)
Miért jó magyarnak lenni?, , 2008-08-05 14:00:26
http://videa.hu/videok/hirek-politika/ma gyarorszag-poztiv-a-vilag-ferihegy-haza- hirado-ZHzBZgykOB99dHfH
Sajnos csak ugy működik a fenti link, hogy aböngésző sorába másolod! ctrl+c és ctrl+v vagy jobb klikk másolás, ill. jobb klikk beillesztés.

:-)
Miért jó magyarnak lenni?, Turbócsiga Padlógáz, 2008-05-12 08:06:51
http://www.videoplayer.hu/videos/
play/160357
Miért jó magyarnak lenni?, , 2008-05-10 09:52:14
Régi magyar áldás Áldott legyen a szív, mely hordozott, És áldott legyen a kéz, mely felnevelt Legyen áldott eddigi utad, És áldott legyen egész életed. Legyen áldott Benned a Fény, Hogy másoknak is fénye lehess. Legyen áldott a Nap sugara, És melegítse fel szívedet, Hogy lehess meleget adó forrás A szeretetedre szomjasoknak, És legyen áldott támasz karod A segítségre szorulóknak. Legyen áldott gyógyír szavad, Minden hozzád fordulónak Legyen áldást hozó kezed Azoknak, kik érte nyúlnak. Áldott legyen a mosolyod, Légy vigasz a szenvedőknek. Légy te áldott találkozás Minden téged keresőnek. Legyen áldott immár Minden hibád, bűnöd, vétked. Hiszen aki megbocsátja, Végtelenül szeret téged. őrizzen hát ez az áldás fájdalomban, szenvedésben. Örömödben, bánatodban, bűnök közti kísértésben. őrizze meg tisztaságod, őrizze meg kedvességed. őrizzen meg Önmagadnak, és a Téged szeretőknek.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2008-04-11 11:27:17
http://videa.hu/main.php?page=play&v=YJKZgElaRMeHXoMB

Sajnos csak ugy működik a fenti link, hogy aböngésző sorába másolod! ctrl+c és ctrl+v vagy jobb klikk másolás, ill. jobb klikk beillesztés.
:-)
Miért jó magyarnak lenni?, , 2008-04-01 14:27:32
Tudtad-e, hogy a magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél? Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettett magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a 'Tyrkir' a 'Turk' megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkok-ként a magyarok jelölésére használtak.
Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: '/Eric/son járt e hejen is sok tár/sával/'.

Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik: 'Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma'? Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2008-03-19 07:52:04
Tisztelt Optimista Klub!


Koszonom, hogy rank gondoltak. Annyi,hogy a Cabiria Egyesulet Romaniaban mukodik, ugyhogy a magyar 1 szazalek itt sajna nem mukodik, de mukodik a roman 2 %, ami mennyisegben sajnos nem annyi mint a Magyarorszag-i 1 szazalek. de ez van. Dolgozunk inkabb nemzetkozi projektekben s akkor nem faj a fejunk,hogy honnan fizetunk meghivottaknak utikoltseget , szallast stb.



Minden jot es es sikeres munkat kivanok es kevesbe depresszios anyaorszagi lakosokat.

Tisztelettel

Cabiria Egyesulet
Miért jó magyarnak lenni?, , 2008-03-19 06:34:29
Egy hajlott hátú néni 2007. Okt. 5, péntek 10:41 Egy motoros küldte ezt a levelet. Azt hiszem, nem kell hozzá kommentár. 'Túrázásaink során a székelyderzsi Erődtemplom falánál induláshoz készülődtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni. Egészséget kívánt, majd megkérdezte honnan jöttünk. Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte: - És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják? Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül elmondta ezt: 'Járjatok be minden földet, Melyet Isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára A magyar nemzet párjára. Vajon mit kell véle tenni: Szánni kell-e vagy megvetni? - Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta! Oly szép ország, oly virító, Szemet-lelket andalító, És oly gazdag!... aranysárgán Ringatózik rónaságán A kalászok óceánja; S hegyeiben mennyi bánya! És ezekben annyi kincs van, (itt hozzátette: 'mert akkor még az övék volt') Mennyit nem látsz álmaidban. S ilyen áldások dacára (itt: 'innen nem kellene tovább mondanom, mert olyan szomorú') Ez a nemzet mégis árva, Mégis rongyos, mégis éhes, Közel áll az elveszéshez. S szellemének országában Hány rejtett gyöngy és gyémánt van! S mindezek maradnak ott lenn. Vagy ha éppen a véletlen Föltalálja hozni őket, Porban, sárban érnek véget, Vagy az ínség zivatarja őket messze elsodorja, Messze tőlünk a világba, Idegen nép kincstárába, És ha ott ragyogni látjuk, Szánk-szemünket rájok tátjuk, S áldicsőséggel lakunk jól, Hogy ez innen van honunkból. Ez hát nemes büszkeségünk, Melyről annyiszor mesélünk? Azzal dicsekedni váltig, Ami szégyenünkre válik!... Csak a magyar büszkeséget, Csak ezt ne emlegessétek! Ezer éve, hogy e nemzet Itt magának hazát szerzett, És ha jőne most halála, A jövendő mit találna, Mi neki arról beszélne, Hogy itt hajdan magyar éle? S a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve! És ha lennénk, jaj minékünk, Ezt olvasnák csak felőlünk: 'Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.' - Óh hazám, mikor fogsz ismét Tenni egy sugárt, egy kis fényt Megrozsdásodott nevedre? Mikor ébredsz önérzetre? (Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet) Majd folytatta: - 'Mondják, miért írt ez a Petőfi ilyeneket?' Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk el tőle valamit. A szatyrában volt pár tojás és négy, azaz négy szelet kalács. Ebből kettőt nekünk adott, hogy osszuk el. Egészséget kívánt, és elcsoszogott. Egy büdös kukkot nem tudtunk szólni!!! Én pedig leültem a székelyderzsi Erődtemplom falához, és olyat tettem, ami rohadtul nem illik bele egy 40 körüli, erősen borostás túramotoros imidzsébe. Csak egyetlen egyszer jönnének el ide, és hallgatnák meg, ahogy egy 88 éves, görbe hátú öregasszony őSZINTÉN Petőfit szaval a boltból hazafelé, és négy szelet kalácsból kettőt odaad vadidegen embereknek. Talán elszégyellnék magukat, pont úgy, ahogy akkor, ott, én. Talán elgondolkoznának azon, hogy vajon ki és miért tette őket oda, ahol vannak, és hogy mi dolguk a világban.' Döbbenet, igaz? Most összeszorult a te torkod is? Az enyém is, mikor olvastam!
Miért jó magyarnak lenni?, , 2007-12-10 09:36:20
Ebben az országban nincsenek nagy viharok, nincsenek pusztító árvizek, nincsenek mérges vagy veszélyes állatok, cunamik, tornádók, óriási aszályok és hasonlók. Nincs rekkenő hőség, és nincs elviselhetetlen hideg. Csak mérges vagy szeretetlen emberek vannak. Légy hálás, és ébreszd fel a szeretetet! '
Miért jó magyarnak lenni?, , 2007-11-26 09:08:18
Tanulni kell magyarul és világul, tanulni kell mindazt, ami kitárul, ami világít, ami jel: tanulni kell, szeretni kell.' Nemes Nagy Ágnes
Miért jó magyarnak lenni?, , 2007-10-31 08:12:47
GYIMÓTHY GÁBOR: NYELVLECKE Egyik olaszóra során, Ím a kérdés felmerült: Hogy milyen nyelv ez a magyar, Európába hogy került? Elmeséltem, ahogy tudtam, Mire képes a magyar. Elmondtam, hogy sok, sok rag van, S hogy némelyik mit takar, És a szókincsben mi rejlik, A rengeteg árnyalat, Példaként vegyük csak itt: Ember, állat hogy halad? Elmondtam, hogy mikor járunk, Mikor mondom, hogy megyek. Részeg, hogy dülöngél nálunk, S milyen, ha csak lépdelek. Miért mondom, hogy botorkál Gyalogol, vagy kódorog, S a sétáló szerelmes pár, Miért éppen andalog? A vaddisznó, hogy ha rohan, Nem üget, de csörtet - és Bár alakra majdnem olyan, Miért más a törtetés? Mondtam volna még azt is hát, Aki fut, miért nem lohol? Miért nem vág, ki mezőn átvág, De tán vágtat valahol. Aki tipeg, miért nem libeg, S ez épp úgy nem lebegés, -- Minthogy nem csak sánta biceg, S hebegés nem rebegés! Mit tesz a ló, ha poroszkál, Vagy pedig, ha vágtázik? És a kuvasz, ha somfordál, Avagy akár bóklászik. Lábát szedi, aki kitér, A riadt őz elszökell. Nem ront be az, aki betér . . . Más nyelven, hogy mondjam el? Jó lett volna szemléltetni, Botladozó mint halad, Avagy milyen őgyelegni? Egy szó - egy kép - egy zamat! Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'? Száguldó hová szalad? Ki vánszorog, miért nem kószál? S aki kullog, hol marad? Bandukló miért nem baktat? És ha motyog, mit kotyog, Aki koslat, avagy kaptat, Avagy császkál és totyog? Nem csak árnyék, aki suhan, S nem csak a jármű robog, Nem csak az áradat rohan, S nem csak a kocsi kocog. Aki cselleng, nem csatangol, Ki 'beslisszol' elinal, Nem 'battyog' az, ki bitangol, Ha mégis: a mese csal! Hogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Hogy mondjam ezt olaszul? Másik, erre settenkedik, Sündörög, majd elterül. Ráripakodsz, elódalog, Hogy mondjam ezt németül? Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ődöng, csavarog, Lődörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog. Ám egy másik itt tekereg, - Elárulja kósza nesz - Itt kóvályog, itt ténfereg. . . Franciául, hogy van ez? S hogy a tömeg miért özönlik, Mikor tódul, vagy vonul, Vagy hömpölyög, s még sem ömlik, Hogy mondjam ezt angolul? Aki surran, miért nem oson, Vagy miért nem lépeget? Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet.
Miért jó magyarnak lenni?, , 2007-07-31 10:11:51
Magyarok...tudjuk-e ? Légy büszke Magyar ! Tudjuk-e , hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai népességi adatokkal ( 16 000 000 ), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a harmincszorosára növeltük a magyarság lélekszámát. A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000 ember élt és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8 ,5 szeres növekedést jelent. Tudjuk-e , hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal ? Tudjuk-e , hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a mûvelt; angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba! Tudjuk-e , hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000. magyar népdalt, amelybõl 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyûjteni. Tudjuk-e , hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvõt, hétfejû sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá. Tudjuk-e , hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele elõtt a hús megfõzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fûszerezési technikánkat, a darabolást, a fûszerekkel való összefõzést. Az édes, sós, savanyú, keserû ízek mellé mi hoztuk az erõs ízt ételeinkben. Tudjuk-e , hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipõt. Sõt még az alsó fehérnemû is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhûen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá. Tudjuk-e , hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belsõ-ázsiai térségbõl? Tudjuk-e , hogy az elmúlt idõszakban sikerült, a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni õshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet õket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték elõttünk. Tudjuk-e , hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve? Mégis õket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van. Tudjuk-e , hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az elsõ az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez. Tudjuk-e , hogy a reneszánszt, mint mûvészeti stílust Ausztria és Németország tõlünk vette át? Tudjuk-e , hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhetõ, hogy termõföldjeik tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba! És akkor még egy szó sem esett a magyarok õsi hitérõl. Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állitottak Brüsszelben. S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul: Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították Talleyrand elméletét. És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiírtják családjaikat? 'Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!' (Széchenyi István )
[1]

Kutya vagy macska párti vagy?

Macska.
Kutya.
Nem szeretem az állatokat.
Mindegy, csak állat legyen. :)
korábbi szavazások