optimista országok

Thaiföld 100%Seychelle-szigetek 100%Szamoa 100%
Zimbabwe 100%Közép-Afrikai Köztársaság 100%Argentína 100%
Venezuela 100%Panama 93%Ruanda 87%
Brunei 77%Amerikai Virgin-szigetek 77%Ausztrália 74%
Jordánia 73%Nicaragua 67%Szingapúr 67%
Ciprus 63%Namíbia 63%Olaszország 63%
Görögország 62%Finnország 62%Izrael 61%
Azerbajdzsán 60%Egyiptom 60%Maldív-szigetek 60%

nyitóoldal > forum > Önismeret, ki vagyok én?

A weblap ezen funkciójához be kell jelentkeznie a rendszerbe.

Amennyiben még nincs felhasználóneve, jelszava itt regisztrálhat!

Önismeret, ki vagyok én?, E. Kovács Zoltán, 2006-04-01 09:47:49
Kedves 'Duplandi'! (Bocsi, de bizonyára fedőnéven jelentkeztél beee... :-) Igazad van, abban h. mivel mindig tanul a 'zembör gyereke', aki elég okos ahhoz, h. leszűrje a rossz tapasztalatokból is a tanulságokat, és elgondolkodik sokmindenen, amihez 1fajta önismeret is hozzátartozik, a későbbiekben tudatosabban irányít6ja az életét, miáltal az jobbá vál6. Továbbá: a jót csak az tudja értékelni igazán, aki a rosszat már +tapasztalta. (A Park Kiadónak sok jó könyve van, nekem a 7köznapi Pszichológia sorozatuk tetszik legjobban - tetszik tudni, az még az ilyen matematikus lélek is +érti, mint jómagam... :-))) Én is pusszantok mindenkit, és vigyázzatok, ma ápr. 1-je, ne dőljetek be mindennek! (Nem kell mindenkinek mindent elhinni - csak nekem! :-))) Engem ma, az 1ik emilben majdnem behúztak a csőbe - nevettem is magamon... :-))) Pá: Z.
Önismeret, ki vagyok én?, Horvat Barbara, 2006-03-30 19:13:08
Megint en vagyok :) Latom jol elbeszelgetek itt magammal :) Van egy nagyon jo konyv amit mindenkinek ajanlok! Park kiado-tol , Leo F. Buscaglia - A szeretet. Tunodesek az emberi elet legnagyobb elmenyerol. Fel nap alatt elolvastam :) na puszika
Önismeret, ki vagyok én?, Horvat Barbara, 2006-03-30 01:12:43
Sziasztok! Szerintem a rossz tapasztalatok az eletben nagyon is kellenek. En peldaul akkor kezdtem el foglalkozni azzal a kerdessel , hogy ki is vagyok en, amikor megtudtam , hogy az akkori baratom megcsalt. Ha ez nem tortenik meg velem akkor talan sohasem torodtem volna azzal hogy ki is vagyok es ki is lehetek. Az igaz , hogy hagyott nyomokat ez a csalodas, mert nehezen bizom az emberekben, de igyekszem ! Vegulis , annak koszonhetoen hogy megcsaltak ratalaltam erre az oldalra es ez mar mindjart egy pozitiv dolog! :))) Latom kicsit regen jart mar erre valaki, de azert remelem, hogy bekukkant majd ide vki es beszelgethetunk egy jot. :) Addig is legyetek jok ahogy tudtok! :) puxika
Önismeret, ki vagyok én?, , 2006-02-06 09:24:55
Kedves Orsolya, Ne hidd, hogy kor függvénye lenne a tapasztalás! Vannak olyan emberek, akik úgy 'múlnak' el az, mint 'kedves' dr. Csernus által fogalmazva 'FÉLT 75 ÉVET!' Én hiszem, ha az ember felvállalja önmagát boldogabb lesz, hibáival együtt, mintha egy álarc mögé bújva sajnáltatná magát! Ezért nagyon fontos, hogy az ember a körülötte lévő kis mikroszférát fertőzze a maga optimizmusával!
Önismeret, ki vagyok én?, , 2006-02-06 08:40:33
Azt azonban, hogy ki vagyok, még nem tudnám pontosan megfogalmazni. Talán azért, mert még fiatal (19 éves) vagyok, és még nem volt részem mindenben. Talán ezt nem is lehet soha körülírni, mert minden olyan gyorsan változik, és nehéz magunkban is állandóságot tartani. Én inkább csak azt tudom megfogalmazni ki akarok lenni: egy olyan ember aki meglátja a szépséget egy sárga falevélben és a kezét nyújtja, ha szükség van rá...:-) :-) :-)
Önismeret, ki vagyok én?, , 2006-02-06 08:35:03
Nagyon jó, hogy ezt leírtad, jó volt olvasni, mert erőt merítettem belőle. Abból, hogy nem adtad fel, pedig sokkal többet megéltél már mint én. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, mert bár általában optimista vagyok (optimistább, mint az átlag) azért nekem is vannak nehéz időszakaim, amit egyedül ritkán tudok átvészelni. Vannak akik szeretnek, de jó ha az ember minden alkalmat megragad, ami okot adhat egy mosolyra. Jelen esetben ez az oldal az. :)
Önismeret, ki vagyok én?, , 2006-01-31 10:28:18
Bocsi, lemaradt egy m betű :-)
Önismeret, ki vagyok én?, , 2006-01-31 10:26:02
Hogy ki is vagyok én, igazából a válásom után tudtam meg. Amikor hazaköltöztem gyermekeimmel 85-ben a szüleimhez, akkor mondta búcsuzóul a férje, hogy ' Nélkülem senki leszel' Na, ez adott erőt, Hatalmasat. Attól a perctől megfogadtam, hogy csak azért is megmutatom, leszek Valaki. Sok energiát fektettem bele, ha nem volt pénzem, eladtam az akkor már meglévő lakásomat, vettem másikat. Gyermekeim mindíg csodáltak érte, na, meg azért is, mert sosem vettem fel kölcsönt amit vissza kellett volna nyögni:-) Jelenleg a 7. lakás-házamban élek, ezt az elmult 21 év alatt produkáltam. Jól vagyok. Mosolygok a világra, mert tudom, megérdemlem, hogy visszamosolyogjon rám. Bár nincs kapcsolatom, de tudom, egyszer eljön az én időm, és akkor felhőtlen lesz a szerelmi életem is. :-) Üdv: Évi
Önismeret, ki vagyok én?, , 2006-01-05 15:39:20
Elnézést kérünk, minden kevésbé optimistától, de szolgáltató váltásunk volt, és sajnos az ünnepi túlterheltség eredményeként nem működött minden! DE MOST, újult erővel és irdatlan nagy tenni akarással nekiugrunk a 2006-nak! Reszkessetek ti pesszimisták, mert résen leszünk, és terjesztjük a magunk mosolygós vírusát!
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-12-19 08:31:10
Más is járt már így, ahogy én jártam, és azt mondta, hogy az érzések hullámzóak. Tökéletesen igaza van, hisz volt már néhány olyan nap, amikor eszembe se jutott, mi történt, de most talán a karácsony miatt épp rossz hangulatban vagyok, és előtörnek a rossz érzések. Talán valamennyire segíteni fog, hogy karácsonykor 4 napra lemegyek a szüleimhez, és remélem ott jól fogom érezni magam. A szilvesztert a volt nejemmel töltöm, és bízom benne, hogy a következő év sokkal jobban fog sikerülni, mint a 2005-ös. Azért teljesen nem értem magamat, hisz az égvilágon semmi sem történt, mindössze az, hogy elhagyott az a nő, aki nem is szeretett úgy és annyira, mint hittem és ahogy mondta. Ezért pedig minek keseregni? Inkább örülni kéne neki, erősnek lenni, csinálni azt, amit elkezdtem. Úgy látszik ez a génjeimben van benne, hogy örököltem az érzelmességet, ami sokszor nagyon jó, de ilyen helyzetben káros az egészségre. Nem baj, az idő mindent begyógyít!
Önismeret, ki vagyok én?, E. Kovács Zoltán, 2005-11-30 17:03:32
Kedves Eszter! Tökéletesen igazad van. 1 aprócska +j1zés azonban engedtessék + nekem: Nem érdemes gyűlölni senkit (még, ha okunk van is rá), sőt még haragudni sem kifizetődő, mert azzal sajátmagunknak ártunk: a saját lelkivilágunknak, magunkat idegesítjük fölöslegesen!
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-11-30 11:41:46
Sziasztok! Sajnos ehhez a témához nem tudok érdemben hozzászólni, ezért maximum kitartást kívánhatok és erőt a nehéz hetek (remélhetőleg csak percek vagy még az se :-))) elviseléséhez. Viszont saját tapasztalatból tudom, hogy mennyire fontos, hogy a barátok, testvérek, szerelmek (bárki akivel kölcsönösen szeretitek egymást), melletted álljon a bajban. Mikor apukám öngyilkosságot kísérelt meg -annak ellenére hogy egész életemben gyűlöltem-, és pár napig élet és halál között lebegett, teljesen kikészültem. Éjjel-nappal sírtam, használhatatlan voltam, nem tudtam józanul gondolkodni. Ha a párom akkor nem tart ki mellettem, összeroppantam volna. Akkoriban még az ő közeledését is nehezen tudtam befogadni, így visszanézve viszont már tudom értékelni. Bevallom, még nem tapasztaltam meg élesben, milyen teljesen egyedül lenni a világban, valószínűleg borzalmasan kemény lehet. De erőt adhat, hogy akkor is mindig számíthatsz valakire, SAJÁT MAGADRA. Talán hülyén hangzik, de a gondokat neked kell megoldanod, a saját problémáidat te éled át a legintenzívebben, és a lehetőség is benned van a továbblépésre. Ha nincs barátod, mi szívesen meghallgatunk téged, itt bárki kiöntheti a lelkét. Önismeretről: rengeteg múlik azon, hogy mennyi időt fordítasz magadra, az érzelmeid megélésére, arra hogy átgondold, mit miért tettél egy helyzetben. Ha megpróbálsz tudatosan erre koncentrálni, szerintem nagyjából kiismerheted magad, élhetsz az 'erőddel', kiküszöbölheted a gyengeségeidet. Vagy legalábbis megpróbálhatod, ami már önmagában nagyon pozitív. Üdv: Kati
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-11-23 09:30:15
Kedves Zoli! Folyamatosan fogom ide leírni érzéseimet, és akkor én is látom, mennyire hullámzóak. Remélem még más is hozzászól ehhez a témához és okos ötleteket ad, hogyan lehetne legkönnyebben túltennem magamat ezen a dolgon. Tudom, hogy mindenben van jó, azokat kell megtalálnom és minden rossz elé helyeznem. Szia, Gyuri
Önismeret, ki vagyok én?, E. Kovács Zoltán, 2005-11-22 21:50:34
Kedves Gyuri! Örülök, h. próbálod túltenni magad rajta. Bármi történik is, a legjobb, ha az élet megy tovább: nem ragadunk le a múlt (helyenként 'megcsomósodott') útvesztőjében, hanem a jelenre és a jövőre koncentrálunk. Vegyük észre mindig a jót, mert mindenben van jó is! Bíztató, h. optimistához méltó mentalitással állsz hozzá a dolgokhoz! Köszönöm, h. +tiszteltél bizalmaddal, holnap válaszolok 'emiledre'. Üdvözlettel: Zoli
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-11-22 20:55:57
Kedves Zoli! Elküldtem neked levélben a történéseket, hogy jobban lásd, mi volt, ez pontosan így történt, ugyanis volt barátnőm azt mondta, semmiben nem vagyok hibás, egyedül ő tehet mindenről. Amit leírtál, tökéletesen igaz, visztont egyáltalán nem sajnálom vagy sajnáltatom magam, hisz abban nagyot hibáztam, hogy túlságosan belemagyaráztam, hogy ő nő és úgy is viselkedjen. Tehát valahol ez törvényszerű volt, itt most már csak az a kérdés, hogy ő kijózanodik-e egyszer, és valóban kapuzárás előtti pánikról van szó, ahol is minden alkalmat megragad arra, hogy utoljára kiélhesse magát. Mert bármennyire is szép és ügyes, egy idő után már senkinek sem fog kelleni, maximum egyéjszakás kalandokba fog belekeveredni. Egyes vélemény alapján még örülnöm kell annak, hogy most hagyott itt és nem 10 év múlva. Mindenesetre megpróbálok nem rágódni a dolgokon, ami megtörtént, már úgysem lehet megváltoztatni, megpróbálom optimistán felfogni a dolgokat. Neki végig kell menni ezen az úton, hogy megtapasztalja, helyes volt-e ez a döntése. Ebbe én már nem akarok beleavatkozni, nekem inkább magammal kell foglalkoznom, hogy megmaradjon, sőt ha lehet, bővüljön a vendégköröm. Önzőnek kell lennem, és elfelejtenem a nőt, azt csináljon, amit akar. Ha ő a horoszkópok alapján rendezi le az életét, tegye azt. Megpróbálok továbbra is optimista maradni, és ha segítőkész emberekkel találkozom, ez biztos sikerülni is fog. Üdvözöl, Gyuri
Önismeret, ki vagyok én?, E. Kovács Zoltán, 2005-11-22 16:11:34
Kedves SliM Slim! A 'Ki vagyok én?' sokszor persze: 'kivagyok én...' :-))) A hunyort félretéve, a 'ki vagyok?' kérdés valóban a leggyakrabban talán éppen akkor merül föl, amikor aktuálisan 'kivagyok' vmi miatt, és jó esetben PRÓBÁLOM +ismerni önmagamat éppen a továbblépés céljából. 1ébként tökéletesen igazad van, h. egzakt módon sajátmagunkat (de még másokat sem, akiket pedig kívülről látunk!) +ismerni nem lehet, hiszen túlságosan bonyolultak vagyunk! Ez persze nem jelenti azt, h. semmit sem tu6unk + önmagunkról, ill. az emberi világról... Amit Edit az 1. +j1zésedre írt - mintha csak a szívemből szólt volna! Azt viszont látatlanban is ki merném jelenteni, h. - mint mindenkiben -, benned is van pozitívum, mégha nem is tűnt föl eddig! Amit pedig a hidegzuhanyról és az önismeretlenségről írtál, igen, jól látod, ilyen is van. Ezért nem szabad föladni!
Önismeret, ki vagyok én?, E. Kovács Zoltán, 2005-11-22 15:15:20
Kedves Gyuri! Napokig nem volt időm +nézni a honlapot, de most, h. elolvastam, amiről lemaradtam, látom, pszichikailag magad alatt vagy, és 1előre senk isem reagált kétségbeesett kérésedre. Bizonyára, mert ez rohadt 1 helyzet, amire - főleg a részletek ismerete nélkül - nehéz mit mondani. Közhelyek (mint például: bonyolult a női lélek) nyilván nem vigasztalnának. Természetesen nem árt majd vmikor utólag kielemezni a történteket a tanulságok leszűrése céljából, de most, úgy gondolom, más problémád van. Először is sajnálod, amit elveszítettél, sajnálod magadat - és minden okod +van rá. Ez most 1 természetes érzés, nem szabad lefojtani. Bármilyen gondolat eszedbe jut ennek kapcsán, jogod van hozzá, és utat kell engedni neki. Annál is inkább, mert amennyiben lefojtod a tudatalattidba, továbbra is rágni fog - és ez többek között pszichoszomatikus betegségekhez vezethet. Nem szabad persze, hogy e gondolatok (melyek között nyilvánvalóan a düh is előfordul) bármilyen tényleges agresszióhoz vezessenek. Vigyázat, az is agresszió, amikor annak iránya önmagad felé fordul, és hiábavaló önsorsrontó formákat ölt (pl. alkohol)! Ám, ha tudomásul veszed bármilyen gondolatod jogosságát - gondolatban mindent szabad, csak ne lovald bele magad meggondolatlan cselekvésbe -, netán gondolatban kiéled, amit a valóságban nem volna illdomos, akkor kevésbé érzed majd szükségét az agresszív lépéseknek. 1ébként sokan átéltünk már hasonlót, noha minden szituáció más és más. Tőlem például 3 éve, több mint 40 év házasság után (ti. a háborús évek duplán számítanak... :-))) vált el a feleségem. Hónapokig kavarogtak bennem különféle érzelmek. Aztán előbb az eszem fogadta el, hogy mennyi mindent elrontottam, amire nem is gondoltam menet közben, de érzelmileg sokkal tovább tartott míg mindezt meg tudtam emészteni. Lényegében mostanra vagyok túl rajta. Olyannyira, h. exnejemmel tudok jó baráti kapcsolatban lenni, ám az intimitást szándékosan kerülöm, mert nem akarok ugyanabba a csapdába kerülni, mint ami a váláshoz vezetett. Mostanában már kezdek nyitott lenni a világra, és próbálkozni hölgyeknél. Éppen ezért most nagyon fontos számomra kielemezni, mit csináltam rosszul, h. legalább uazokat a hibákat legközelebb ne kövessem el még1x. Hidd el, ahogy telik az idő, 1re reálisabban látod majd a dolgokat, és talán 1re +értőbb leszel. A legfontosabb viszont az, h. a rosszat, ha már bekövetkezett, el kell fogadni, különben magunknak (is) ártunk vele. A nehézségeket vagy +oldjuk, v. ha nem sikerül, a legjobb, ha túllépünk rajtuk - újabb nehézségek felé... :-), de azokat lehet, h. sikerül majd +oldanunk. Ha optimisták vagyunk, és bízunk sajátmagunkban, akkor ennek sokkal nagyobb az esélye! :-))) Üdvözlettel: Zoli
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-11-21 17:08:42
Nem mondhatom el senkinek' rovatvan már leírtam, miért vagyok olyan borongós állapotban, pedig eddig mindíg derűs és optimista voltam. Kérlek, adj tanácsot, hogyan térhetne vissza régi énem, mert olyan hirtelen történt velem ez a dolog, hogy 50 éves fejjel se tudom megfelelően kezelni. Biztos vannak olyanok, akik hasonló eseményen már átestek. ők hogyan tudták túltenni magukat ezeken a dolgokon?
Önismeret, ki vagyok én?, Éva Márta, 2005-11-21 14:50:30
Önismerethez a kézírás elemzését javasolhatom, mint grafológus. A kézírás szembesít önmagunkkal. Sok segítséget nyújt az életben, a párkapcsolatban. Hogy kik is vagyunk, arra természetesen nem tudok válaszolni. Az elemzés iránytű, tükör, nem jóslás, mégis egyfajta segítségnek számít. Nehéz önmagunkkal szembenézni, de megéri! Üdv. mindenkinek - szívesen segítek, elemzek.
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-11-21 12:27:40
A megpróbáltatások azért vannak, hogy legyőzzük! Ne féljünk szembenézni magunkkal! Ne fussunk el! Ettől erősödik a személyiségünk !
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-11-20 20:14:42
Szerintem meg durva dolog megtapasztalni, hogy azt hiszed már ismered magad, ha nem is tökéletesen, de kellőképpen és kapod a hidegzuhanyt. Egyszerre mindenki másképp viszonyul hozzád, mást hallasz magadról, vagy csak pusztán, akik eddig a 'barátaid' voltak rád sem hederítenek. Ilyenkor elgondolkodsz, vajon benned van a hiba ? És hirtelen összeomlik az oly nehezen magadban felépített önkép és hirtelen szembekerülsz a teljesn önismeretlenséggel. Na, ilyenkor mi van ?
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-11-19 21:04:03
Szerintem a lélek útjai kifürkészhetetlenek. Mindig tanulhatunk valamit saját személyiségünkről, hiszen a személyiség nagyon összetett. Minden helyzet tartogathat meglepetést a számunkra. Nem mindig tudhatjuk, hogy hogyan reagálunk a különféle helyzetekben egészen addig, míg meg nem történik velünk. Persze eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi hogyan viselkednénk egy-egy szituációban, de hogy valóban úgy is történik-e, az sok dolog függvénye. Vannak a személyiségnek olyan rejtett zugai, amik talán soha nem kerülnek felszínre. Így hát véleményem szerint egy élet is kevés lehet akár, hogy teljesen kiismerjük magunkat.
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-11-19 18:31:00
Hi All ! Érdekes volt olvasnom sokatok hozzászólását. Megmondom őszintén fogalmam sincsen miért vagyok itt. Talán azért, mert pesszimista oldal nincsen :) Ez a 'Ki vagyok én?' téma elég érdekes. Kíváncsi lennék, hogy aki tudja magáról, hogy kicsoda valóban tudja-e, lehet-e egyáltalán biztos önismeretre szert tenni ? Részemről fogalmam sincs, de legalábbis pozitívumot nem tudnék igazán felsorolni. SliM
Önismeret, ki vagyok én?, Gaál Adrienn, 2005-11-19 18:24:18
Hali Kedves Optimisták!:))) Mióta először írtam a fórumra, minden nap meglátom az élet jó oldalát és azt is, hogy ebbe én is benn vagyok!:D És mindent másképp látok! Az élet apró örömeit is nagyra tudom értékelni!:) Például most is nagyon boldog vagyok!:D ... Üdv: Adri:)
Önismeret, ki vagyok én?, , 2005-11-18 14:11:55
Igazán örülök, hogy jókedvre derültél, remélem ez minél tovább így is marad. Szép hétvégét mindenkinek, jó pihenést! Üdv: Kati

2019. január 1-től az Optimista Klub archiválódik. Mit szól ehhez?

Nekem mindegy.
Nem örülök, mert szeretem az oldalt.
Remélem nem lettetek pesszimisták?
Szívesen szervezném tovább. Kérlek lépj kapcsolatba velem!
korábbi szavazások